Fantasztikus színekben pompázik az egyiptomi múmia gallérja
2013. november 6. 14:51 MTI, Múlt-kor
Szinte teljesen megtartotta eredeti színeit az a gallér, amelyet egy egyiptomi múmia „viselt”, s amelyet az egyik thébai sírban találtak. A több darabból álló leletet mostanra sikerült gondos munkával összeilleszteni.

Korábban
Az egyiptomiak kedvenc melldísze a gyöngyökből összeállított úgynevezett uszeh-gallér volt. A fenti képen látható, színes gallér anyaga a sajátos egyiptomi papírmasé-keverék, a kartonázs volt, s egy múmiának szánták. A gallér mellett talált agyagpecsét – amely egy papiruszt tartott össze – arra enged következtetni, hogy az elhunyt előkelő származású, valószínűleg egy vagyonos temetkezési vállalkozó volt, üzlete pedig jól mehetett.
A nagyjából 2300 éves uszeh-gallért a dél-egyiptomi Luxorban, az ókori Théba egyik síremlékében találták meg. A színpompás anyagon egyiptomi vallási elemek láthatók. A felső sarkokban két, az egyiptomi istent, Hóruszt megtestesítő, szárnyas napkorongot viselő sólyom van, míg a felső rész közepén emberfejű, madártestű lény látható – az ember egyik halál utáni megnyilvánulási formáját, a 'Ba'-t jelenítve meg –, amely a múmia halhatatlan lelkét jelképezi.
A díszítés középső részén arany síremlék rajza fedezhető fel, benne két istennővel – feltehetőleg Ízisz és Neftisz –, akik a síremlék közepén lévő istenség – valószínűleg a sakál fejű Anubisz – felé fordulnak. A gallér nagyjából 22 centiméter magas – a sólymokat nem számítva –, és hozzávetőlegesen 42 centiméter széles. Alját lótuszok szegélyezik.
A sírhelyet eredetileg több mint 3300 évvel ezelőtt alakították ki Ehnaton fáraó egyik szolgálója számára. Valamivel később egy hivatalnok készíttetett magának ugyanitt sírhelyet. Az évszázadok múlásával egyre több embert – a pontos szám ismeretlen – helyeztek a sírban örök nyugalomra, és egyiküket ezzel a díszes gallérral a nyakában hantolták el.
A Pennsylvaniai Állami Egyetemen dolgozó Susan Redford és csapata több száz kartonázs-töredéket talált a sírnál végzett ásatások során. A gallért alkotó darabokat 2000-ben és 2002-ben fedezték fel. A csapat művésze, Rupert Nesbitt aprólékos munkával összeillesztette a leletet, Redford pedig az Archaeological Research in the Valley of the Kings & Ancient Thebes: Papers Presented in Honor of Richard H. Wilkinson című kötet egyik tanulmányában részletezte eredményeiket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

sport
- Fél évvel az első magyar bajnoki előtt még be akarták tiltani a futballt Budapesten
- Pénzjegynyomdai állást ért Csák Ibolyának az olimpiai bajnoki cím
- Az Andrássy út 60-at is megjárta az Aranycsapat „Fekete Párduca”, Grosics Gyula
- Sosem állították ki az első aranylabdás játékost
- A brazilok is átvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának taktikáját
- Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
- Négyszer vezette ki a világbajnokságra a magyar válogatottat Baróti Lajos
- A melbourne-i vérfürdő: a medencében bosszultuk meg a forradalom eltiprását
- Láncdohányosként is sorra döntögette a baseball rekordjait Joe DiMaggio
- Egész Európában népszerű volt a középkorban a legendás Artúr király kultusza tegnap
- A gyertyák csonkig élnek – így élte meg Márai Sándor a 20. század viharait tegnap
- Nem működött a kivéreztetés taktikája Verdunnél tegnap
- A műkritikusokat is átverte az ecsetet ragadó csimpánz tegnap
- A fal túloldalán: a Roosevelt-ház erős asszonyai tegnap
- A legenda szerint férfiak kezében balszerencsét hoz a híres Koh-i-Noor gyémánt 2021.02.20.
- A középkor hálószobatitkaitól a másnaposság elleni tojásig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 2021.02.20.
- Balszerencsés volt a szerelemben II. József, a „kalapos király” 2021.02.20.











