Variációk az állandó Országházra
Az Országház építésére kiírt pályázatra 19 tervsorozat érkezett be a miniszterelnökség segédhivatalába, majd késve még egy. Az „állandó országház építése érdekében működő országos bizottság” 1883. április 22-én döntött a díjak odaítéléséről.
Hauszmann Alajos
Mivel egy tervet sem találtak, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhatna, a kitűzött négy egyenlő, 5-5000 forintos díjat a viszonylag legjobb terveknek ítélték. A pályatervek bírálatánál a funkcionális elemzés játszott fontos szerepet, az országház stílusának kérdése nem merült fel. A legtöbb szavazatot az Alkotmány I., a Patres conscripti, Alkotmány II. és a Scti Stephani regis jeligéjű tervek kapták. Az Alkotmány I. Steindl Imre (1839-1902) alkotása, az eredeti pályatervek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában vannak.
A Patres conscripti jeligéjű terv Hauszmann Alajos (1847-1926) munkája. A tizenkét rajzból álló, neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó tervsorozatból tízet ismerünk, és ebből nyolc van a levéltárban. A többiekhez képest – akik a Duna-parti telekre tervezték az Országházat (a pályázati kiírás alternatív területkijelölést tartalmazott) – Hauszmann a belső telekre tervezte az épületet.
Otto Wagner
A Scti Stephani regis jeligéjű terv Otto Wagner (1841-1918) bécsi építész, Bernt Rezső (1844-1914) és Kallina Mór (1844-1913) nevéhez fűződik. Wagnerék 11 fakereten rögzített rajzot küldtek a pályázatra, a sorozat hiánytalan. Ez a neoreneszánsz pályamű nyerte el leginkább a bírálók tetszését, akik többször kiemelték az architektúra szépségét. Azonban az alapelrendezést, elsősorban az üléstermek egymástól való túlzott távolságát kifogásolták, ugyanis Wagner a hosszan elnyúló épület két végébe helyezte az üléstermeket.
A díjak odaítélése után döntött az országos bizottság a további tervek megvételéről, a Magyarország nem volt, hanem lesz és a Moriamur pro rege nostro jeligéjű terveket vették még meg 1500-1500 forintért. Az elsőt Förster Emil (1838-1909) készítette, de pályatervének ma csak egy lapját ismerjük, mely a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdona.
Ferdinand Fellner, Hermann Helmer
A Moriamur pro rege nostro jeligéjű terv Ferdinand Fellner (1847-1916) és Hermann Helmer (1849-1919) munkája. Ők 11 rajzot küldtek be, a sorozat hiánytalan. A közös csarnok előtti folyosóhoz vezető, kétszer kétkarú díszlépcső, a nappali világítást nélkülöző folyosók, a zárt épületmag mind arról tanúskodnak, hogy a tervezők a színháztervezésben voltak otthonosak, ami érthető is, hisz övék volt Közép-Európa legnagyobb színházépítő cége.
Steindl Imre
A Steindl Imre által tervezett neogót épület alacsonyabb, nyomottabb volt a mai Országháznál. Stílusválasztása találkozott a korszak legtekintélyesebb politikusának, az építészeti és városfejlesztési kérdések iránt érdeklődő, az országos bizottság munkájában aktívan részt vevő Andrássy Gyulának az ízlésével. A bírálók azonban funkcionális szempontból sok mindent kifogásoltak. Ezért amikor 1883. május 27-én az országos bizottság megbízta Steindlt a végleges terv elkészítésével, nem garantálta, hogy a módosított tervet elfogadja. A magyarországi és külföldi tervpályázatok esetén a nyertes pályatervet gyakran átdolgoztatták, ez nem számított egyedinek vagy szokatlannak.
Az első módosítás eredeti anyaga az Országgyűlés műszaki irodájának tervtárában található. A levéltárban a nyomtatott változatot őrzik, mely Klösz György (1844-1913) kőnyomdájában készült. A tervmódosítások legfontosabb eleme az épület arányainak a hosszúság csökkentésével és a magasság növelésével (közbeiktatott félemelet) történő megváltoztatása, valamint az alsó rakpart szabadon hagyása, ehhez járult még a tetőkialakítás mikéntje. Az épület külsején véghezvitt legszembetűnőbb változás a tornyokat érintette, melyek kupola helyett hegyes sisakot kaptak. Az álladó országház építési terveinek jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. törvénycikket az uralkodó 1884. május 22-én szentesítette.
