Ungváry: Lehetnénk megértőbbek Horthyval szemben
2013. január 2. 12:27
1944 márciusáig Horthy szerepe alapvetően pozitívnak tekinthető, még akkor is, ha a mai kor normáival nem egyeztethető össze az, ahogy ő politikusként viselkedett, fejtette ki Ungváry Krisztián a hvg.hu-nak adott interjújában. "Nem kérdés, hogy antiszemita volt, de bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint ő: akkor nem lettek volna deportálások" - véli. A történész kiemelte a kormányzó felelősségét, azonban hozzátette: ha figyelembe vesszük a kor közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben. Ugyanakkor hozzátette: a német megszállást követően Horthy emberileg és politikailag is csődöt mondott.
A 20. század had-és politikatörténetét kutató szakember szerint a Horthy-korszak megítélésével kapcsolatban egy mesterségesen gerjesztett kultusz és egyfajta hisztéria áll egymással szemben; utóbbi a korábbi kormányoknál is megfigyelhető volt, azonban ezek a Kádár-korszakhoz hasonlóan igyekeztek az ország múltjának kényes kérdéseit tabuvá tenni.
A lap azon kérdésére, amely szerint meglepte-e a történészt, hogy a korábban sokak által már lezárt ügynek tartott viták a 2010-es években ismét felszínre törnek az ellentmondásos megítélésű kormányzóról, Ungváry elmondta: a rendszerváltáskor még „én sem gondoltam volna, hogy ez ilyen hevesen tör majd újra a felszínre, de azt azért mindenki megtanulhatta, hogy a történelem használata soha nem öncél.” A szakember szerint Romsics Ignácnak nem volt igaza 1992-ben, amikor azt mondta, hogy Horthy személyiségéről egy kész, kialakult kép élt volna, hiszen a vele kapcsolatos tények közül sok nem volt feltárva. „Persze akkor még mindenki tele volt illúziókkal, én is, és gondolom, Romsics Ignác is” – tette hozzá a kutató.
A történész a hvg.hu ma reggel megjelent cikkében elmondta: eddig főként történelmi tabusítás, most éppen az ellenkezője folyik; a Horthy-korszak revitalizációja politikai manipulációként is, ám spontán igényként is értelmezhető. „A magyar társadalom a múltjával való szembenézést nagyon felemásan oldotta meg. Erről nem feltétlenül a társadalom tehet, hanem a pártállami diktatúra, ami a normális szembenézést lehetetlenné tette. A politikai szembenézés azért nagyon nehéz, mert egyszerre több dologgal kellene szembesülni, ehhez képest mindkét fél igyekszik leválasztani csak a saját maga számára kedvező elemeket a Horthy-narratívából: a jobboldal a baloldal bűneivel akar szembenézni, a baloldal fordítva, és akkor mindenki 'ingyen' megússza úgymond a múltfeltárást” – így a kutató. Majd hozzátette: a Horthy-kultusz Magyarországon valójában már rég nem Horthy személyéről, hanem az 1920–1944 közötti rendszer kritikátlan tömjénezéséről szól.
A szakember 2012-ben megjelent A Horthy-rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon című könyvére hivatkozva kifejtette: a Horthy-korszak vezető politikusait „úgy lehet igazából megítélni, ha azt is bemutatjuk, milyen szörnyű körülmények között dolgoztak. Erre csak egy szó van: iszonyat.” Véleménye szerint Bethlen Istvánnak, Kállay Miklósnak, de akár Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig; nagy részben rajtuk múlott, hogy a zsidókérdés radikális megoldását sürgető magyar parlamenttel szembemenve meg tudták akadályozni a magyarországi zsidóság 1941-ben meginduló deportálását. „1944 márciusáig Horthy szerepe alapvetően pozitív, még akkor is, ha a mai kor normáival nem egyeztethető össze az, ahogy ő politikusként viselkedett. Nem kérdés, hogy antiszemita volt, de bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint ő: akkor nem lettek volna deportálások.” A német megszállást követően Horthy viszont emberileg és politikailag is csődöt mondott, véli Ungváry.
A kormányzó 1938-tól egyik jogfosztó zsidótörvényért sem lelkesedett. „Felelőssége természetesen így is van, de ha figyelembe vesszük a kor közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben.” Kutatásaira alapozva a szakértő úgy véli, 1938 volt az az év, amikor rendszere menthetetlenül félrecsúszott, amely ezután valóban nem volt képes az önkorrekcióra.
A két világháború közötti időszak politikai kultúrájáról a kutató elmondta: a korszakban a fékek és egyensúlyok rendszere, olyan intézmények, mint a költségvetési tanács vagy az alkotmánybíróság, ismeretlenek voltak, nem beszélhettünk egy kormányzattól független, viszonylag népes és anyagilag nem kiszolgáltatott középosztályról és az ország legszegényebb egyharmada mélyen a létminimum alatt élt. A rendszer demokratizálása (1939), a szavazás teljesen titkossá tétele paradox módon előhozta a korszak szörnyűségeit, így igen nagy befolyásra tehettek szert a nyilasok. Hozzátette: ma nem reális egy szélsőjobboldali párt hatalomra kerülése, ugyanakkor a magyar médiának nem elhanyagolható felelőssége van abban, ha azt sugallja, hogy a Szálasi-rendszer visszajöhet Magyarországra. "Ezzel nem kellene riogatni" - fogalmazott.
Az interjú végén Ungváry Krisztián a Horthyról szóló mai szópárbajokkal kapcsolatban kifejtette, véleménye szerint ezek nem nevezhetők történészi vitának, hiszen az érvek helyett főként a vitapartnerek politikai beállítottságai kerülnek terítékre, s a személyeskedő hangnem, a másik véleményt vallók konferenciákról való kitiltása igencsak megmérgezi a légkört. Mindezek mellett van értelme az ehhez hasonló kérdésekről vitázni, mivel a kisszámú, de létező független értelmiségre tisztázólag hathat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Kalandfilmbe illő módon fedezték fel Tutanhamon sírját
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Hollandia régészeti leleteket adott vissza Egyiptomnak
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
- Városonként eltérő teremtésmítoszok jöttek létre az ókori Egyiptomban
- Teljesen el akarták törölni az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó emlékét
- A szerelemért dobta el korábbi nevét és vallását Omar Sharif
- A puszta véletlennek köszönhetően találta fel a Bluetooth technológiát Hedy Lamarr 09:50
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák 09:05
- New York városának legbékésebb éjszakáját eredményezte az 1965-ös áramszünet tegnap
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét tegnap
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy tegnap
- Marseille-ben érte utol a végzet I. Sándor jugoszláv királyt tegnap
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét 2024.11.08.
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen 2024.11.08.