Retro buli a Gödörnél

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megalakulásával egyesültek a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda archívumai, ezzel létrejött Magyarország legnagyobb audiovizuális archívuma – emlékeztetett a kiállítás ünnepélyes megnyitóján az MTVA közszolgálati archívum és filmbeszerzési igazgatója.

Kálomista Zsuzsanna hozzátette: a hatalmas anyag egyik legértékesebb kincse az MTI archívumában őrzött több mint 13 millió fotónegatív, amelynek nagy része azonban még feltáratlan. Az 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé minősített MTI-archívum Európa legnagyobbjai közé tartozik, a 13 millió fotónegatív mellett mintegy 5 millió pozitív mintakép található a gyűjteményben.

A digitalizálási és feldolgozási program egyik lépéseként a Norvég Alap támogatásával az elmúlt egy év alatt 40 ezer fotó és negatív szerkesztését, előválogatását, digitalizálását, a digitális képek retusálását, kódolását, az adatbázisban való megbízhatóbb és könnyebb keresésre alkalmassá tételét, valamint több mint tízezer képaláírás angol nyelvű fordítását végezték el az MTI munkatársai.

Eddig a képek mintegy 10 százalékát sikerült digitalizálni, a cél az, hogy a képek még szélesebb körhöz eljussanak, s azokat felhasználják mind az oktatás, mind a kutatások során. Kálomista Zsuzsa elmondta: a legfontosabb szempont az értékmentés volt, amely a fotónegatívok mellett a sokszor hiányos szövegkönyvekre is kiterjedt – ma ebben a legkiválóbb szakemberek segédkeznek – hívta fel a figyelmet az előadó.

A Gödör medencéje mellett felállított paravánokon május 20-ig ennek a projektnek a képeiből látható válogatás, közben a klub kávézójában elhelyezett plazmamonitoron csaknem hatszáz képet vetítenek folyamatosan, valamint a feldolgozott fotókból ingyenes katalógus is megjelent.

Szalontai Kata, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársa felidézte: 2003-ban három nem uniós állam, Norvégia, Izland és Liechtenstein hozta létre az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusokat, hogy hozzájáruljanak a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentéséhez az Európai Gazdasági Térségben. Magyarország ebből az alapból 2004-2009 között több mint 135 millió euróhoz jutott, amelyet az NFÜ 99 pályázat között osztott szét.

Norvégia budapesti nagykövete a csütörtökön megnyílt kiállítást fontos lépésnek nevezte a közös európai örökség megőrzése szempontjából. Siri Ellen Sletner szerint ez a projekt a múltat őrzi meg a kutatók és a jövő generációk, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe