Elvesztette nyelvét a kölni dóm harangja

A Szent Péter-harang a világ legnagyobb szabadon lengő harangjának számít. Kizárólag jelentős egyházi ünnepeken, valamint a pápa halálakor és háborúk végén kongatják meg. A tompa, ünnepélyesen melankolikus hangot adó 24 tonnás bronzharangot 1923-ban az akkori kölni főpolgármester, Konrad Adenauer kezdeményezésére öntötték elődjének pótlására, amelyet az első világháborúban ágyúnak olvasztottak be.

A harangnyelv szerda este még semmi jelét nem mutatta az anyagkifáradásnak. A másnap reggel két részre tört 700 kilogrammos nyelvet pénteken szakértők vizsgálják meg, majd mielőbb megkezdődik a helyreállítás, hogy a híres Szent Péter-harang húsvétvasárnap újra beszólhassa a Rajna-menti várost.

Ausztria legnagyobb harangját, a bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom) Pummerin nevű nagyharangját idén renoválják a hasonló balesetek elkerülése érdekében. Ennek során a harang 800 kilogrammos nyelvét is könnyebbre cserélik majd. A renoválással az osztrák főváros egyik jelképének számító harang élettartama 300-ról 3000 évre nő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés