Így lett Görgei a nemzet árulója
2010. szeptember 14. 09:22
Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-én, török földre menekülve írta meg híressé vált vidini levelét, amelyben a szabadságharc bukásának legfőbb okaként Görgei Artúr árulását nevezte meg - mutatta be Németh György a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
1849 szeptemberének elején a vidini vár tövében, a Duna-parton lévő sátortáborban mintegy ötezer magyarországi menekült gyűlt össze. A török Porta ellenállt ugyan a kiadatásukra irányuló orosz és osztrák kéréseknek, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy szabad mozgásukat gátolva a birodalom belsejébe internálja őket. Az általános hangulatot a csüggedés, a kilátástalanság, a honvágy jellemezte, felütötte fejét a pártoskodás, a vezetők egymást okolták a bukás miatt.
A már három hete itt tartózkodó Kossuthot a levertségéből a Thompson álnéven utazó Carl Frederic Henningsen angol újságíró Vidinbe érkezése mozdította ki, aki a magyar kormány párizsi és londoni megbízottainak, Teleki Lászlónak és Pulszky Ferencnek a leveleit hozta a csizmája talpába rejtve. Ezek júliusban íródtak, akkor, amikor még a nyári hadműveletek részletei nem voltak Nyugat-Európában ismertek. Az angol és a francia politikai körök diplomáciai segítségére ugyan nem lehetett számítani, de Pulszky a magyar ügy iránti élénk érdeklődésről számolt be, ami az orosz beavatkozás miatt egy ország belügyéből jelentős európai kérdéssé lépett elő.
Ezek a hírek voltak azok, amelyek hatására Kossuth 1849. szeptember 12-én megírta a szélesebb nyilvánosságnak szánt úgynevezett vidini levelet, amely műfaját tekintve sokkal inkább memorandum, mint levél. A levél megszólítása, vagy ha úgy jobban teszik a memorandum címe így hangzik: „A követekhez és politikai ágensekhez Angol- és Franciaországban.” Kossuth a szabadságharc bukásának okait vizsgálja és a további küzdelem számára kívánja az új irányt megszabni: „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.”
Kossuth a bukás egyszemélyi felelőseként Görgeit nevezi meg, mintegy azt a látszatot keltve, hogy a nemzet ereje önmagában elegendő lett volna és a későbbiekben is elegendő lenne a küzdelem sikeres megvívásához, ha belső ellenség nem gyengítené. Nyílt levelével tulajdonképpen hivatalos rangra emelte a Görgeivel kapcsolatban már a szabadságharc alatt fel-felbukkanó árulás vádját. A memorandum gyakorlatilag egy ellene szóló vádirat, melyben Kossuth az „áruló” kifejezést gyakran ismételgetve sorolja fel a hibáit. A szó köznapi értelmében – mint aki pénzért vagy egyéb előnyökért paktált volna la ez ellenséggel – nem nevezi árulónak, ugyanakkor a levélnek köszönhetően Görgein hosszú időre rajta maradt az árulás bélyege.
Sajnos a vidini levél eredeti, Kossuth által készített változata nem maradt fenn, a Magyar Országos Levéltárban egy korabeli kéziratos másolatát őrzik. A szöveg végleges változata szeptember 16-án készült el, és Andrássy Gyula, sztambuli magyar követ közvetítésével majd' két hónappal később ért Londonba. Egy ottani osztrák kém november 16-i jelentésében már beszámolt róla... A levél, a benne szereplő vádakkal együtt, hamarosan széles körben ismertté vált. Nyomtatásban elsőként, még 1849-ben Lipcsében jelent meg, német nyelven, majd ez alapján olaszul, svédül, sőt a cenzúra engedélyével Pesten Heckenastnál magyarul is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.