Így lett Görgei a nemzet árulója
2010. szeptember 14. 09:22
Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-én, török földre menekülve írta meg híressé vált vidini levelét, amelyben a szabadságharc bukásának legfőbb okaként Görgei Artúr árulását nevezte meg - mutatta be Németh György a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Korábban
1849 szeptemberének elején a vidini vár tövében, a Duna-parton lévő sátortáborban mintegy ötezer magyarországi menekült gyűlt össze. A török Porta ellenállt ugyan a kiadatásukra irányuló orosz és osztrák kéréseknek, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy szabad mozgásukat gátolva a birodalom belsejébe internálja őket. Az általános hangulatot a csüggedés, a kilátástalanság, a honvágy jellemezte, felütötte fejét a pártoskodás, a vezetők egymást okolták a bukás miatt.
A már három hete itt tartózkodó Kossuthot a levertségéből a Thompson álnéven utazó Carl Frederic Henningsen angol újságíró Vidinbe érkezése mozdította ki, aki a magyar kormány párizsi és londoni megbízottainak, Teleki Lászlónak és Pulszky Ferencnek a leveleit hozta a csizmája talpába rejtve. Ezek júliusban íródtak, akkor, amikor még a nyári hadműveletek részletei nem voltak Nyugat-Európában ismertek. Az angol és a francia politikai körök diplomáciai segítségére ugyan nem lehetett számítani, de Pulszky a magyar ügy iránti élénk érdeklődésről számolt be, ami az orosz beavatkozás miatt egy ország belügyéből jelentős európai kérdéssé lépett elő.
Ezek a hírek voltak azok, amelyek hatására Kossuth 1849. szeptember 12-én megírta a szélesebb nyilvánosságnak szánt úgynevezett vidini levelet, amely műfaját tekintve sokkal inkább memorandum, mint levél. A levél megszólítása, vagy ha úgy jobban teszik a memorandum címe így hangzik: „A követekhez és politikai ágensekhez Angol- és Franciaországban.” Kossuth a szabadságharc bukásának okait vizsgálja és a további küzdelem számára kívánja az új irányt megszabni: „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.”
Kossuth a bukás egyszemélyi felelőseként Görgeit nevezi meg, mintegy azt a látszatot keltve, hogy a nemzet ereje önmagában elegendő lett volna és a későbbiekben is elegendő lenne a küzdelem sikeres megvívásához, ha belső ellenség nem gyengítené. Nyílt levelével tulajdonképpen hivatalos rangra emelte a Görgeivel kapcsolatban már a szabadságharc alatt fel-felbukkanó árulás vádját. A memorandum gyakorlatilag egy ellene szóló vádirat, melyben Kossuth az „áruló” kifejezést gyakran ismételgetve sorolja fel a hibáit. A szó köznapi értelmében – mint aki pénzért vagy egyéb előnyökért paktált volna la ez ellenséggel – nem nevezi árulónak, ugyanakkor a levélnek köszönhetően Görgein hosszú időre rajta maradt az árulás bélyege.
Sajnos a vidini levél eredeti, Kossuth által készített változata nem maradt fenn, a Magyar Országos Levéltárban egy korabeli kéziratos másolatát őrzik. A szöveg végleges változata szeptember 16-án készült el, és Andrássy Gyula, sztambuli magyar követ közvetítésével majd' két hónappal később ért Londonba. Egy ottani osztrák kém november 16-i jelentésében már beszámolt róla... A levél, a benne szereplő vádakkal együtt, hamarosan széles körben ismertté vált. Nyomtatásban elsőként, még 1849-ben Lipcsében jelent meg, német nyelven, majd ez alapján olaszul, svédül, sőt a cenzúra engedélyével Pesten Heckenastnál magyarul is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap