Legendás múzeumban ünneplik a magyar egyiptológiát

Magyar ásatások a thébai nekropoliszban - Az egyiptomi terepmunka 102 évének megünneplése címmel nyílt kiállítás a kairói Egyiptomi Múzeumban. A magyar egyiptológusok feltárásainak eredményeit bemutató különleges tárlatot Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Záhi Havvász, az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője nyitotta meg.

A magyar régészet aranykora

Hiller István 2008-ban hivatalos egyiptomi látogatása során vetette fel tárgyalópartnereinek a régészeti kiállítás ötletét, hiszen a magyar régészek már száz éve végeznek feltáró és eredményes munkát Egyiptomban. A tárlat szervesen illeszkedik az egyiptomi régészeti főtanács (SCA) és a kairói Egyiptomi Múzeum kiállítás-koncepciójához: az egyiptomi helyszíni kutatásokban résztvevő országokat 2002-től felkérik, hogy eredményeiket időszaki kiállításokon mutassák be az egyiptomi és a nemzetközi közvéleménynek.

Egyiptomban az első magyar ásatásokat 102 éve, 1907-ben indította el Back Fülöp: a feltárások a gamhudi és a sarunai lelőhelyen folytak. A leletek egy részét a Szépművészeti Múzeum őrzi, a többi Bécsbe, Krakkóba és Kairóba került.

A mostani kairói kiállítás részben az egyiptomi magyar régészeti feltárások kezdeteit mutatja be - például látható a Gamhudban végzett első magyar ásatás anyagából származó aranyozott antropoid fakoporsó, a benne lévő aranyozott díszítményekkel ellátott múmia is. Másrészt az elmúlt két és fél évtized régészeti emlékeit is a közönség elé tárják. Kákosy László 1983-ban újította fel a helyszíni munkákat Egyiptomban, II. Ramszesz hivatalnoka, Dzsehutimesz sírjánál végzett ásatásokkal. A magyar egyiptológusok a thébai temető két jól körülhatárolható egységét, az el-Hoha és a Sheikh Abd el-Gurna dombok sziklasírjait tárták fel.

A leletek kronológiailag szóródnak: a Középbirodalomtól, az időszámításunk előtti 1900-as évektől a késő antik korig, a 6-8. századig terjednek. Ezért a kiállítás is kronológiai rendben halad, s két kivételtől eltekintve elsősorban az óegyiptomi halottkultuszt mutatja be. Az egyik kivételt az úgynevezett rajzos osztrakonok jelentik: ezek olyan mészkődarabok, amelyeken "skicceket" vázoltak fel a sírokat készítő művészek. A másik kivételt a késő antik korban a nekropoliszban, a Sejk Abd el-Gurna nevű domb területén lévő kolostor szerzeteseinek írásos emlékei jelentik.

A több mint 140 tárgyat felvonultató kiállítás középpontját a Dzsehutimeszt ábrázoló szobrászati blokk alkotja. A hivatalnokról például két "családi" szobor is készült: az egyiket, amelyen a feleségével és a fiával látható, magyar régészek találták az 1980-as években, ám az jelenleg is Dzsehutimesz sírjában van. A másik szobor, amelyen a szüleivel ábrázolják, a 19. században került elő, s a Kairói Múzeumban őrzik - ez szerepel a kiállításon egy olyan, a karnaki templomból előkerült kis gránitszoborral együtt, amelyet Dzsehutimesz még életében fogadalmi ajándékként helyezett el.

Kulturális együttműködés

Még intenzívebb kulturális együttműködés várható Magyarország és Egyiptom között az elkövetkezendő időszakban - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A tárcavezető a legendás kairói Egyiptom Múzeumban pénteken nyitotta meg a Magyar ásatások a thébai metropoliszban - Az egyiptomi terepmunka 102 évének megünneplése című nagyszabású kiállítást.

A kiállítás kapcsán Hiller István kiemelte: nagy megtiszteltetés, hogy a világ egyik leglátogatottabb múzeumában, a kairói Egyiptom Múzeumban állítják ki a magyar régészek által eddig több mint száz év óta felszínre hozott leleteket. "Az is mutatja a két ország közötti aktív kulturális együttműködést, hogy a tárlat anyagát Tutanhamon híres és csodálatos aranykincsei mellett helyezték el" - fogalmazott a szaktárca vezetője. Mint mondta, 2008-ban hivatalos egyiptomi látogatása során vetette fel tárgyalópartnereinek a kiállítás ötletét, hiszen a magyar régészek már száz éve végeznek eredményes feltáró munkát Egyiptomban.

A mostani kairói kiállítás részben az egyiptomi magyar régészeti feltárások kezdeteit mutatja be, részben az elmúlt két és fél évtized olyan egyiptomi régészeti emlékeit, amelyek szintén magyar régészek kutatásaihoz kötődnek - ismertette a tárlat anyagát Hiller István. Az oktatási és kulturális miniszter arról is beszélt, hogy az Egyiptomban található Kom Ombó-i és az edfui templom mentési munkálatainak kivitelezésében magyar szerepvállalás is várható a jövőben. A Hórusz sólyomistennek és Szobek krokodilistennek szentelt Kom Ombó-i templom és a szintén Hótusz istennek felajánlott edfui templom a Nílus áradása miatt rongálódott meg.

A magyar tárcavezető felidézte, hogy Hany Helal kairói felsőoktatási és tudományos kutatásokért felelős miniszterrel tavaly írták alá Egyiptomban a magyar-egyiptomi oktatási, tudományos és kulturális munkatervet a 2008-2010-es évekre.