Nyolcszáz évnyi bronzkor egy temetőben
2009. október 14. 15:15
Nyolcszáz év temetkezési szokásai, tárgyi kultúrája, rítusai figyelhetők meg a Bonyhád melletti Szecskai-tónál feltárt bronzkori temetőben, ahol kora bronzkori csontvázas sírokat tárt fel a Wosinsky Mór Múzeum régésze.
Korábban
A több mint húszezer négyzetméteren a Dunántúlon ismert mészbetétes edények népe kultúrájához tartozó eddigi legnagyobb temetőt sikerült feltárni; a leletmentés során 250 objektumból több ezer tárgy, elsősorban mészbetétes kerámiatöredékek, urnák, bronz fegyverek és ékszerek szerszámok, rituális kellékek kerültek elő - mondta el Szabó Géza, az ásatást vezető régész. Az egyik legszebb darab egy tavaly előkerült, madár alakú kerámiacsörgő, amelyet gyermekjátékként, de akár egy még nem ismert kultusz során is használhattak ritmust adó zeneszerszámként.
A területen 2008-ban az urnás és a szórt hamvasztásos temetkezés nyomait, most pedig kora bronzkori csontvázas sírokat, és egy újdonságnak számító, "helyben égetett" sírokat tártak fel, amelyekbe gazdagon ékszerezett halottakat temettek. A sírokból épen maradt bronz nyakperec és több spirálisan tekercselt, bronz szálakból készített nyakék került elő. A régész szerint a kutatás jelentősége, hogy először sikerült a mészbetétes edények népének kultúrájához tartozó temetőt feltárni, amelynek használata már a korai bronzkor végén, i.e. 2200 körül elkezdődött, és folyamatosan használták a középső bronzkor végéig, az i.e. 1400-as évekig.
A Szecskai-tónál fellelt temető azért is különleges, mert eddig általános vélemény volt, hogy a korszakot a nagycsaládos, 20-50 fős temetkezés jellemezte, itt azonban becslés szerint 600-800 sír lehetett - mondta Szabó Géza. Új az is, hogy a temetkezési módok sorában megjelenik a helyben égetett sír. Ennél a halottat belehelyezték a sírgödörbe, majd máglyát gyújtottak felette, így az erősen égett csontok megőrizték anatómiai rendjüket.
A csontvázak vizsgálatából antropológiai információkat is nyerhetnek a kutatók. A középső bronzkori mészbetétes edények népe kultúrájának eredetéről eddig keveset tudtunk. "A most előkerülő, viszonylag nagyszámú, 10-20 csontvázas sír lehetőséget ad arra, hogy a népesség embertani képét is felvázoljuk, azaz, hogy milyen csoporthoz tartoztak, honnan jöhettek. A korábbi hamvasztásos sírok alapján erre nem volt lehetőség" - húzta alá a régész.
A bonyhádi bronzkori leleteket a tervek szerint ez év végén DVD-melléklettel ellátott könyv mutatja majd be.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Újra látogatható a marzabottói etruszk nemzeti múzeum 14:42
- Élőben közvetítik a TikTokon a Sagrada Familia tornyának felavatását 14:08
- Középkori pergamenek genetikai titkait tárták fel kutatók 13:43
- Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt 12:39
- Genetikailag kódolt az európaiak rovarevéssel szembeni távolságtartása 11:46
- Olaszország elveszített egy tévesen datált 14. századi festményt 11:17
- Elveszett német település nyomait találták meg Vesztfáliában 10:51
- A világ legrégebbi zuhanypapucsait azonosíthatták Hadrianus falánál 10:11














