2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nők uralkodtak a Megégett városban

2008. augusztus 21. 11:14

Az iráni régészek legújabb vizsgálatai szerint 5000 évvel ezelőtt nők irányíthatták a még mindig sok titkot rejtő Megégett város gazdasági életét.

A Megégett városban az idősebb nők kezében volt a társadalmi- és gazdasági hatalom - mondta el a településen ásatásokat folytató csoport vezetője, Mansour Sajjadi egy nemrég tartott előadásában. Szerinte a településen csak a legtehetősebbek sírjában találtak feliratokkal ékesített kerámiákat, ezek pedig egytől egyig női sírok voltak.

A Megégett városnak nevezett 5000 éves település a Közel-kelet egyik legősibb kultúrájának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós fedezte fel, a területen komolyabb ásatásokat 1967-től kezdődően először olasz régészek végeztek, akiktől a most is ott dolgozó kutatók vették át a munkát 1974-ben. A titokzatos település százötven hektáros területéről számos lakóépület, műhely, kultikus építmény és sírhely került már elő.

Az első településnyomok i.e. 3200 körül keletkeztek, és a város i.e. 2100-2000 körül pusztult el végleg. Fennállása során háromszor égett le teljesen, történetében négy korszak vagy kultúra különböztethető meg. Mivel az utolsó, i.e. 2000 körüli tűzvész után nem építették újjá, a Megégett város néven ismert.

A település az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont; lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak. A környék a mai napig a Közel-kelet egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye.

A kutatók szerint a női dominanciára utal a 2006 decemberében talált kátrány szemgolyó is, amelyet i.e. 2900-2800 között, a város fénykorában készíthettek. Az antropológiai vizsgálatok során kiderült, hogy a nő esetleg Arábiából érkezhetett a településre, ám halálának okait a mai napig nem sikerült megfejteni.

Arra azonban rávilágítottak a vizsgálatok, hogy a Megégett városban élők fogait nagyon erősen igénybe vették a különböző tevékenységek: a kosárfonáshoz, és más szakmákban is sokszor használták azokat. Ez ugyanis több volt mint egy hobbi, hiszen a különleges szakértelmet igénylő tevékenységből sokan éltek meg a településen. A város emellett különösen békés is lehetett, eddig egyetlen fegyvert sem találtak az ásatások során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár