2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Sikeres volt a Magyar Néphadsereg egyetlen katonai bevetése

2008. augusztus 19. 12:52

Katonailag nagyon jól megtervezett, politikailag elhibázott volt az 1968-as csehszlovákiai bevonulás - mondta el Pataky Iván, a témával foglalkozó hadtörténész.

A szovjetek egyik fontos célja a csehszlovák kiugrás megakadályozása volt, a másik, hogy szovjet csapatok állomásozhassanak ebben az országban is - mondta a nyugállományú ezredes. A szakértő szerint a szovjetek addigra tanultak 1956-ból: a magyar események akkor meglepetésként érték őket, túl gyorsan és elaprózva reagáltak, 1968-ban már fel akartak készülni minden eshetőségre. A csehszlovákiai bevonulás augusztus 21-én kezdődött, de Brezsnyev már március 23-án kiadta a szovjet katonai vezérkarnak a parancsot, hogy készüljenek egy esetleges katonai akcióra.

Amikor augusztusban ért véget a tavasz

Arra a kérdésre, hogy miért nem csak szovjet csapatok vonultak be Csehszlovákiába, miért volt szükség a Varsói Szerződés több tagállamára, Pataky Iván azt mondta: Moszkva el akarta kerülni, hogy ugyanolyan hosszantartó nemzetközi nyomás nehezedjen a Szovjetunióra, mint az 1956-os magyar forradalom leverése után. "Fügefalevelet" szerettek volna felmutatni, azt hangsúlyozva, hogy az egyesített fegyveres erők közösen döntöttek a csehszlovák bevonulásról.

A szovjetek Románia kivételével az összes országot be akarták vonni. A románokat azért nem szerették volna bevenni, mert nézeteltérés volt Bukarest és Moszkva között a Varsói Szerződés vezetéséről. Kádár János többször megpróbálta meggyőzni a szovjet vezetést, hogy Romániára is szükség van, de Brezsnyev hajthatatlan volt - fűzte hozzá. Magyarországnak nem volt választása, részt kellett vennie a bevonulásban. Kádár Jánosnak annyit sikerült elérnie, hogy csak egy csökkentett létszámú hadosztályt küldjön Magyarország - mondta a hadtörténész.

Így Lengyelország három hadosztállyal vett részt, Magyarország egy csökkentett hadosztállyal indult el, Bulgária egy gépkocsizó lövészezredet küldött, az NDK pedig csak névleges erőkkel vett részt. A nagyobb létszámú keletnémet csapatokat a II világháborús történések miatt mellőzték. A magyar csapatok a hadművelet megkezdésekor már felkészültek voltak. Ez annak köszönhető, hogy három hét állt rendelkezésre a katonák kiképzésére. Erre az időre szükség is volt, hiszen a hadosztályok nem voltak teljesen feltöltve, ezért a teljes létszám eléréséhez háromezer sorköteles civilt is bevonultattak. A három hét arra volt jó, hogy a tartalékosokat megismertessék az új fegyverekkel és eszközökkel - hangsúlyozta a kutató.

A szovjetek kész tervek elé állították a kelet-közép-európai államok katonai és politikai vezetését. Az akcióban résztvevő országok előtt az utolsó pillanatig titkolták azt, hogy mire készülnek - tette hozzá. A csapatoknak parancsba adták, hogy csak akkor szabad fegyvert használniuk, ha lőnek rájuk. Fegyverhasználatra nem került sor. Mindössze kétszer kellett a levegőbe lőniük a bevonuló magyaroknak Nyitrán és Érsekújváron, hogy így oszlassák szét a feldühödött tömeget. A megszállásban 13 ezer magyar vett részt, valamilyen formában összesen mintegy 20 ezren voltak érintve. A magyar csapatok 11 ezer négyzetkilométernyi területet szálltak meg. A bevonulásának nem volt magyar áldozata, mindössze egy ember sebesült meg lövés miatt - tette hozzá.

Pataky Iván szerint a szovjet terv az volt, hogy teljesen új politikai vezetést állítanak fel Prágában azokból, akik behívták a csapatokat Csehszlovákiában. A vezetőket nemcsak országos, de helyi szinten is teljesen kicserélték volna. Az ellenállás azonban annyira erős volt, hogy sokáig nem találtak új embereket az eltávolított korábbi vezetők helyére. A helyieknek semmilyen esélyük nem volt az egyesített erők ellen. A csehszlovák vezetés bölcsességét mutatja, hogy ezt ők az első pillanatban felismerték, és azt mondták, hogy csak passzív ellenállást szabad kezdeményezni, nem pedig fegyverest - mondta Pataky Iván.

A hadművelet mai szemmel nézve is professzionális volt. A szakember szerint a bevonulásnak szakmailag jó hatással volt a Magyar Néphadseregre, sokkal felkészültebb lett ezután a szervezet. Több technikai problémát sikerült orvosolni. Technikailag is fejlődött a hadsereg, egyebek mellett a rádiórendszert is korszerűsítették. Sok, negyven évvel ezelőtt megszerzett tapasztalatot még az 1990-es években a balkáni háborúban is alkalmaztak, így például a csapatok utánpótlásának módszerét. Az 1968-as volt a Magyar Néphadsereg az egyetlen bevetése - húzta alá a kutató.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár