2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Andics Erzsébet

2008. július 26. 16:00

Budapest, 1902. június 22. – Budapest, 1986. április 2.


Andics fiatalon, 17 évesen lépett be a Kommunista Pártba, 1920-ban emigrált, 1920-21-ben a bécsi egyetemen tanult. 1921-ben illegális pártmunkára hazatért, de elfogták és 15 évre ítélték. Az 1922-es magyar-szovjet-orosz fogolycsere-egyezménynek köszönhetően a Szovjetunióba távozhatott. Moszkvában tanult történelmet 1922–1923 között, majd 1928 és 1931 között aspiráns volt a Szovjetunióban, 1937–1941 között docensként tanított a moszkvai egyetemen. Itt szerezte kandidátusi fokozatát 1940-ben. A kommunista hatalomátvétel után hamar az MTA tagja lett (levelező: 1949. október 31., rendes: 1950. december 2.) Székfoglalóját Kossuth Lajos és a békepárt címmel tartotta meg. 1949-ben Kossuth-díjat kapott. 1948–1956 között a Századok főszerkesztőjeként tevékenykedett.

Aktívan bekapcsolódott a kor politikai életébe. 1945 és 1947 között nemzetgyűlési, 1947–1956 között országgyűlési képviselő volt. 1949–1957 között az Elnöki Tanács tagja. 1946–1953 között a debreceni, majd a budapesti központi pártfőiskola tanára, helyettes vezetője, majd igazgatója lett. 1950–1956 között az Országos Béketanács elnöke volt. 1953–1954-ben oktatási miniszterhelyettes, 1954–1956 között az Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tudományos és kulturális osztályvezetője. Ő érvényesítette a kommunista alapítóelveket a magyar történettudomány átszervezésekor, 1956 novemberében Szolnokon ő szerkesztette a Kádár-kormány rádióadását és a Szabad Népet. 1956 végétől Moszkvában élt, 1958-ban visszatért, de összes politikai tisztségét elvesztette.

A politikai szerepvállalása mellett részt vett az oktatásban. 1950-ben a budapesti közgazdaságtudományi egyetem tanára, 1950 és 1956 között a budapesti egyetemen az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékét vezette. 1958 és 1960 között az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd visszatért az egyetemre, ahol 1974-ig ismét az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéket vezette.

A kommunista politika és a dogmatikus marxista-leninista társadalomszemlélet híve maradt élete végéig, ez munkásságára és tudománypolitikájára is rányomta a bélyegét. Elsősorban a magyar reformkorral és 1848–1849 történetével foglalkozott.

Fő művei: Munkásosztály és nemzet. Bp., 1945.; Igazságos és igazságtalan háborúk. Bp., 1945.; Fasizmus és reakció Magyarországon. Bp., 1945.; A Magyar Kommunista Párt nemzeti párt. Bp., 1946.; Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika. Bp., 1946.; Ellenforradalom és bethleni konszolidáció. Bp., 1946.; Demokrácia és szocializmus 1918–19-ben. Bp., 1948.; Az egyházi reakció 1848–49-ben. Bp., 1949; Mai történetírásunk problémái. Bp., 1950.; Kossuth harca a reakció ellen. Bp., 1952.; A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–1849-ben. I–III., Bp., 1952–81.; A magyarországi munkásmozgalom az 1848–1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. Bp., 1954.; Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején. Bp., 1955.; A Habsburgok és Romanovok szövetsége. Bp., 1962.; németül Bp., 1963.; A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp., 1964.; Ismeretlen adalékok a világosi fegyverletétel kérdéséhez. Bp., 1965.; Tanulmányok. Bp., 1968.; Politikai küzdelmek a magyar közlekedésügy fejlesztése kérdésében a reformkorban. Bp., 1971. Metternich és Magyarország. Bp., 1975.

A róla szóló irodalom: Bogyay Tamás: Történetírás-történetkutatás. Új Látóhatár, 1979/ 3–4. sz.; Diószegi Mária: Andics Erzsébet műveinek bibliográfiája. Történelmi Szemle, 1982/3.; Erényi Tibor: Andics Erzsébet. Párttörténeti Közlemények, 1986/2.; Ember Győző: Andics Erzsébet. Magyar Tudomány, 1986/12.; Gergely András: In memoriam Erzsébet Andics. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica, 1987.; Glatz Ferenc – Kosáry Domokos: Tudományunk az ötvenes években. Az átpolitizált történelem. Élet és Tudomány, 1990/23.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár