A parasztlányoktól a grófnéig: Wesselényi Miklós pajzán kalandjai

Korábban

Veszedelmes viszonyok, avagy egy erdélyi főúr szerelmi élete

A magyar Mata Harit üldözte az angol titkosszolgálat

Feleségeinek írt szeretőiről Einstein

Mussolini sietős gáláns kalandjai

Parázna Katalin: egy orosz cárnő levelei kedveséhez

Az önkielégítés polgári divatja: falloszkultusz Skóciában

A zsibói klíma hatása

Wesselényi fiatalon kezdett politizálásba. Széchenyivel beutazta Európát, majd az újonnan összeülő országgyűlés főrendű ellenzékének egyik vezéralakja lett. Élen járt jobbágyai felszabadításában, terheik elengedésében, ám az 1832-36-os országgyűlésen játszott szerepe miatt perbe fogták. Az 1838-as pesti árvíz során hajójával a jeges árral dacolva segítette a bajba kerülteket, hőstettét ma emléktábla örökíti meg a Ferenciek terén.

Az unalomig ismert adatokon túl azonban Wesselényi életének volt egy ritkán tárgyalt fejezete is. Ő ugyanis mind partiumi otthonában, a zsibói uradalomban, mind Pesten és Pozsonyban (ahol az országgyűlések idején, illetve 1835 és 1839 között, erdélyi pere miatti önkéntes száműzetése alatt élt), kiterjedt szeretői kört tartott fent - derül ki a nemesúr naplójából, amely csak részletekben jelent meg, de egészében a Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárában olvasható.
 

Zsibón az uradalomhoz tartozó jobbágylányokkal, asszonyokkal folytatott viszonyt. Wesselényi és a jobbágyai között sajátságos patriarchális kapcsolat állt fenn: a báró rendszeresen felügyelte a mezőgazdasági munkákat, volt, hogy maga is beállt kaszálni jobbágyai közé, gyakran adott pénzt, ajándékot embereinek, de iskolák létesítésével, orvosi vizsgálatok tartásával is segítette őket, ugyanakkor durvaságára is panaszkodtak. Jobbágylányokkal való kapcsolata azonban általánosnak mondható a kor patriarchális világában.

Szeretőivel való viszonyáról elsősorban Wesselényi saját naplójából tudunk, amit több, mint 20 éven át napi gyakorisággal vezetett. Ebben rendszeresen feljegyezte szeretőivel való találkozásait, méghozzá olyan formában, hogy a lány nevét egy-két betűs rövidítéssel írta fel, s utána az aktusok számának megfelelő strigulát húzott. A naplóban megjelenő forma alapján érzelemmentes, személytelen kapcsolatok képe bontakozik ki, ahol a báró a mindennapi rutin részeként kezelte ezeket a pásztorórákat. Volt, hogy egyszerre több, mint 10 lánnyal is kapcsolatban volt, és gyakran egy nap többel is találkozott.

A lányok készek voltak rá, sőt természetesnek vették, hogy testüket adják a földesúrnak, aki pénzzel, ajándékokkal viszonozta "szívességüket". Szeretőinek férjei tudhattak a viszonyról, hiszen egy viszonylag zárt közösségben ez nem maradhatott titokban, de valószínűleg nem változtathatták meg a rendszert, illetve nem szólhattak bele működésébe.

A zsibó asszonyok vérmérsékletének vagy a zsibói "klímának" érzékeltetésére Kemény Zsigmond naplója nyújt segítséget. Kemény 1846 júliusában járt Zsibón, s egyik első éjszakáján már hívatlan vendége volt: "Tizenegy órakor meglátogatott Róza, a szép kovácsné. Ő azt hiszi, hogy férje főbe lőné, ha megtudná e kalandját. Mondják, miként bősz féltékeny. Nem munkás embernek, ki aztán mélyen alszik, való e szenvedély." S Róza másnap hajnalban távozott a zsibói vendég szobájából.

1. A zsibói klíma hatása
2. Férfiasan teljesített
3. Az árvizi hajós naplója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait