Intő példa az ősi civilizációk pusztulása a modern emberiség számára

Hancock elméletének középpontjában egy úgynevezett „amnéziában szenvedő faj” koncepciója áll. Érvelése szerint, bár az anatómiailag modern ember már több mint 300 ezer éve létezik, a ma ismert, városokra épülő civilizációk csupán mintegy hatezer évvel ezelőtt jelentek meg. A fennmaradó hatalmas időbeli űrt egy fejlett, globális tengerjáró képességekkel rendelkező kultúra tölthette ki a jégkorszak idején.

Ennek nyomait a világ különböző pontjain fennmaradt ősi térképek, valamint a szinte minden kultúrában megjelenő özönvízmítoszok is őrzik. Ezt a világot a Fiatalabb Dryas-kori becsapódási hipotézis szerint egy hatalmas, a Föld légkörébe belépő és ott darabokra szakadó üstökös zápora pusztította el. A kataklizma hirtelen klímaváltozást, a jégtakarók megolvadását és drasztikus tengerszint-emelkedést okozott.

Az író a hivatalos régészet által megmagyarázhatatlannak vagy anomáliának tartott emlékekre is rávilágított. Kiemelte a Törökországban található, 11 600 éves Göbekli Tepe megalitikus komplexumát, amelyet a fősodratú történetírás szerint vadászó-gyűjtögető közösségek építettek, mégis magas fokú mérnöki és csillagászati szervezettséget feltételez. Hasonlóan rejtélyesnek tartja a gízai nagy piramis felépítését is.

Hancock szerint az építmény dimenziói és tökéletes északi tájolása olyan matematikai és csillagászati precizitást – például a napéjegyenlőségek precessziójának kódolását és a Föld pontos méreteinek ismeretét – rejtenek magukban, amely nem állhatott rendelkezésre 4500 évvel ezelőtt. Úgy véli, ezek a monumentális építmények nem a semmiből születtek, hanem egy korábbi, elpusztult civilizáció tudásának továbbélését jelentik.

A 75 éves, hamarosan komoly szívműtéten áteső kutató a Steven Bartlettnek adott interjúban kitért a modern kor kihívásaira is. Figyelmeztetett rá, hogy a jelenlegi civilizáció minden olyan mitológiai kritériumnak megfelel, amely az ősi szövegekben egy társadalom pusztulását előzi meg: jellemző a technológiai arrogancia, az elidegenedés, a megosztottság és a pusztító fegyverek féktelen felhalmozása.

Hancock hangsúlyozta, az ősi idők rejtélyeinek kutatása nem pusztán öncélú vita, hanem létfontosságú iránymutatás is. Ha az emberiség nem képes spirituális és tudati szinten felnőni a saját technológiai fejlettségéhez, egy újabb, de ezúttal saját maga által előidézett kataklizma révén újra visszavetheti önmagát a kőkorszakba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Új enciklopédia mutatja be a középkori női irodalmat
• Nem modern találmány: így szabályozták a születéseket az ókori római nők
• A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül
• A Kennedy-dinasztia átka: meghalt Tatiana Schlossberg
• Urartui nők az adminisztrációban? Meglepő leletek Cavustepe várából
• Az egyiptomi nők, akik átírták a hatalom szabályait
• Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?
• Nők a függetlenségi háború kulisszái mögött
• Emily Langton Massingberd – a nő, aki megelőzte korát