2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid

Az első világháború (1914‒1918) minden korábbi fegyveres konfliktusnál nagyobb teret nyitott a vegyészeti eszközök bevetésére. A hadszíntereken olyan új, addig csak kísérleti stádiumban lévő vagy még nem ismert fegyverek jelentek meg, amelyek átalakították a hadviselést, egyben tovább fokozták a háború okozta borzalmakat, minden korábbinál elképzelhetetlenebb poklot zúdítva a katonákra. A harci gázok felhasználását elsődlegesen az 1914-es év háborús hónapjainak elkeserítő tapasztalatai okozták: a frontális támadások az iszonyú véráldozatok árán is zömében eredménytelenek maradtak, ezért a hadviselő felek új eszközöket kerestek.

gázálarcos ápolók

Úton a háborúba

A XIX. század második fele a kémia aranykorát hozta, s ez a harcászatra is jelentős hatást gyakorolt. Alfred Nobel 1867-ben szabadalmaztatta a dinamitot, amely minden korábbinál hatékonyabb robbanóanyagot biztosított a haderők számára.

1855-től a Bessemer-konverter révén az addigiaknál jelentősen több és jobb minőségű acélt lehetett előállítani, így a tüzérség potenciálja is a sokszorosára növekedett. Egyes számítások szerint a tűzerő mintegy hatvan év alatt, 1914-re közel hússzorosára emelkedett.

A konvencionális fegyverek mellett számos új harci eszköz kifejlesztése vált lehetővé. A századfordulón már több államban is hatékony lángszórókat fejlesztettek ki, ezek gyújtóanyagát általában a nyers benzolhoz kevert fűtőolaj vagy benzin alkotta.

Emellett a vegyi anyagok harctéri alkalmazása is egyre inkább elérhető realitássá vált az 1880-as évektől.

Ezeket a veszélyeket érzékelve az 1899-ben aláírt első, hágai egyezmény megtiltotta a fojtó harci gázok felhalmozását és bevetését.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Miután a Le Figaro a halál kereskedőjének nevezte Alfred Nobelt, a feltaláló egy pénzdíjjal kívánt javítani reputációjánA világ első békekonferenciáját az orosz cár javaslatára hívták összeFritz Habernek, a „vegyi háború atyjának” békepárti felesége az ypres-i gáztámadást követően öngyilkos lettHaber az új technológiával kijátszotta a hágai tiltástAz ypres-i klórgáz első áldozatai francia, algériai és marokkói katonák voltakHabár az antant kezdetben barbárnak ítélte a gáztámadást, később nem riadt vissza az alkalmazásátólAz ypres-i gáz közel ezer áldozattal járt az első naponA klórgáztámadás miatt megvakult katonák libasora nem volt ritka látvány 1918-ban semMíg a klórgáz általában a tüdőt, a torkot vagy a szemet támadta meg, a mustárgáz főként a bőrt roncsolta, hólyagok és dudorok keletkeztek a testen, így a gázálarc nem nyújtott védelmetAz osztrák–magyar vezérkar és Ferenc József eleinte elutasította a harci gázok alkalmazását, ám végül az uralkodó az áldását adta rá. A szellem az Alpokban is kiszivárgott a palackból.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár