10 tény Albrecht Dürerről

Albrecht Dürer 1493-as Önarckép iringóval című alkotása (részlet)

1. Apai ágon magyar származását több forrás is igazolta. Nagyapja ötvösként dolgozott a Gyula mellett található Ajtóson (Eytas), később innen eredt a család Nürnbergbe szakadt ágának elnevezése, a Türer, amelyet a régi német kiejtésnek megfelelően Dürer formában rögzítettek.

2. Édesapja ötvösmesterségre oktatta, de a tehetséges ifjút a festés jobban érdekelte. Páratlan rajztehetségét igazolja, hogy már 13 évesen élethűen megörökítette arcának vonásait, míg a kilenc évvel később, 1493-ban készült Önarckép iringóval című alkotását a művészettörténet az első festett önarcképek között tartja számon.

3. Nem csak önarcképek, hanem portrék készítésében is jeleskedett. Vallási témájú művei – mint az Apokalipszis sorozat – mellett hitt abban, hogy a portréknak nem csak a külsőt, hanem a személyiséget is tükröznie kell. Ennek szellemében festette meg mesterét, Michael Wolgemutot, Rotterdami Erasmust, szüleit, vagy éppen az egyik első megrendelőjét, Bölcs Frigyest.

4. A metszetkészítést sokáig – szövegkiegészítő, illusztrációs szerepe miatt – nem kezelték önálló művészeti ágként. Dürer azonban forradalmasította a metszetkészítés technológiáját, és a teljes folyamatot – akár vasmaratást, akár hidegtűs eljárást alkalmazott – önállóan végezte, így a műfajt a festészet színvonalára emelte.

5. Dürer volt az első, aki vallásos hitét és az itáliai reneszánsz formanyelvet – a minták idealizmusát hátrahagyva – egyesíteni tudta: túllépve a korszak szigorú erkölcsi határain 1504-ben elkészítette Ádám és Éva című alkotását. Az Alpoktól északra ő volt az első képzőművész, aki aktokat készített, ráadásul akkor sem jött zavarba, ha a saját fedetlen testét kellett ábrázolnia: önmagát is mértani tökéletességgel keltette életre a vásznon. 

Ádám és Éva című alkotása (1504)

6. I. Miksa császár 1512-es nürnbergi tartózkodása során ismerte fel az alkotó tehetségét, akit ezután folyamatosan megrendelésekkel bízott meg, sőt – a művészek közül egyedüliként – Dürer állandó életjáradékot is kapott. Miksától eredeztetik az azóta szállóigévé vált bölcsességet: „Hatalmamban áll bármely parasztból nemest csinálni, de egyetlen nemesből sem csinálhatok Dürert!”

7. Nem csak a képzőművészet, hanem a matematika és fizika problémái is foglalkoztatták. Személyesen ismerkedett meg Luca Paciolival, akit a történelem a „könyvelés atyjaként” ismer. A találkozás geometriai kísérletek és napóra készítésére ihlették.

8. Tudományos igényű munkáit – az emberi test anatómiájára és a mozgás törvényszerűségére vonatkozóan – később Kepler és Gailei is gyakran tanulmányozta. A természettudomány iránti rajongása a képzőművészetekben is megnyilvánult, állat- és növényábrázolásai egyedülállóan valósághűek – közülük is kiemelkedik a Mezei Nyúl (Feldhase) című zseniális akvarellje.

A mértani tökéletességgel készült Mezei Nyúl – a kép alján felfedezhető a világ első védjegye, a festő monogramja

9. 1517 után Dürer is Luther – és az általa képviselt reformáció tanának – hatása alá került, 1518-ban az éppen Nürnbergben tartózkodó reformátornak ajándékozta néhány gyönyörű metszetét. A kölcsönös tisztelet dacára katolikus hitét élete végéig megőrizte. 

10. Utazásai nem csak saját művészetére voltak kiemelkedő hatással. Halála után a korszellem is a nyomába eredt, követői hozzá hasonlóan tanulmányutakat szerveztek, így lényegében Dürer teremtette meg a kapcsolatot a reneszánsz itáliai – ahol különösen Velencében volt elsöprő sikere – és a németalföldi festők között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• India és Mezopotámia civilizációit kötötték össze Kelet-Irán titokzatos városai
• Olasz és lengyel régészek megtalálhatták a négy elveszett egyiptomi naptemplom egyikét
• Nem csak a bűnözők rejtőztek el az ókori Róma katakombáiban
• Ókori zsoldosvezér sírjára bukkantak Egyiptomban
• Ma sem tudni biztosan, mi állíthatta meg Hannibált Róma kapujában
• Napjaink óriáskikötőivel is felvenné a versenyt az ókori Rómát életben tartó Ostia
• A múlt építészete szolgálhat megoldásokkal a fenntarthatóságra és a környezetkímélésre
• Visszatér a Savaria Történelmi Karnevál
• Ma sem tudjuk, pontosan mi okozta a titokzatos minószi civilizáció pusztulását