Újraértelmezte a kultúrák viszonyait a strukturális antropológia atyja, Claude Lévi-Strauss
2023. október 30. 19:05 MTI
14 éve, 2009. október 30-án halt meg Claude Lévi-Strauss francia etnológus, a strukturális antropológia megteremtője.
Korábban
Claude Lévi-Strauss 1908. november 28-án született Brüsszelben elzászi francia zsidó szülők gyermekeként. A párizsi Sorbonne-on hallgatott filozófiát és jogot, itt támadt fel érdeklődése az etnológia és a kulturális antropológia iránt.
1935-ben szociológiai katedrát kapott a brazíliai Sao Paolóban, s „az utolsó ősi népek iránti romantikus vonzalmától hajtva” jelentős terepmunkát is folytatott a Mato Grosso és az Amazonas őserdeiben élő indiánok között.
Brazíliából hazatérve – kétéves párizsi tartózkodás után – a németek által megszállt hazájából 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban ismerkedett meg az orosz származású Roman Jakobsonnal, aki felkeltette érdeklődését a strukturalista nyelvészet iránt.
Ráébredt arra, hogy az antropológia és a nyelvészet művelői is elemekre bontják tárgyukat, majd feltárják az elemek között megfigyelhető kapcsolatokat, a struktúrát, melyet magyarázó erejűnek tartanak.
Az általa kidolgozott strukturális antropológia a még működő őstársadalmak viselkedési modelljeinek, rokonsági rendszereinek, mítoszvilágának tanulmányozásából von le általános következtetéseket.
Lévi-Strauss a vallás képzetek valóságát és az emberi gondolkodás emögött megbúvó szerkezetét vizsgálta. Az archaikus kultúrát szimbólumrendszerként fogta fel, amely egy mély és tudattalan struktúrát képez le.
A „vadember” gondolkodását rehabilitálva az ősi kultúrák gondolkodását egy sajátos, de következetes asszociációs-metaforikus logikára, illetve arra épülő mágikus és totemisztikus viselkedési mintákra vezette vissza.
Híres hasonlatában a kultúrákat mozgó vonatokhoz hasonlította: nincs olyan rögzített (vagyis kultúrán túli) pont, amelyből a többieket megítélhetnénk. Minden csupán nézőpont kérdése: azért mondunk ítéletet, mert mindannyian érdekelt felek vagyunk.
Lévi-Strauss (bal szélen) látogatáson a Brazil Nemzeti Múzeumban, 1930-as évek
1942-től a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégprofesszora volt. 1949-es hazatérése után a párizsi Musée de l'Homme igazgatóhelyettese, 1950-től 1974-ig a párizsi École pratique des hautes études tanulmányi igazgatója, 1959 és 1982 között a College de France professzora, 1983-tól tiszteletbeli professzora volt. Ő volt az első antropológus, akit a Francia Akadémia a tagjai közé választott 1973-ban.
Utazásairól, élményeiről 1955-ben megjelent Szomorú trópusok című önéletrajzi ihletésű művében számolt be, amely nemcsak etnográfiai útleírás, hanem filozófiai értekezés és széppróza is egyben.
A könyv a gyarmatosítás felszámolásának idején számottevő szerepet játszott a „primitív népek” kultúrájának átértékelésében. Lévi-Strauss volt a francia strukturalista mozgalom vezéralakja, fő teoretikusa.
Hosszú élete során mintegy húsz könyvet publikált, 1964 és 1971 között írott négykötetes főművében, a Mythologicában a strukturalista antropológia által feltárt archaikus gondolkodási struktúrákat foglalta össze.
Az emberiség jövőjéről borúlátón nyilatkozott: „A világ az ember nélkül kezdődött, és az ember nélkül fog véget érni.”
Magyarul többek között megjelent a Szomorú trópusok, a Faj és történelem és a Strukturális antropológia című műve is.
Ez utóbbi a szerző szerteágazó érdeklődéséről ad tanúbizonyságot – a nyelv és rokonság összefüggéseitől, a társadalomszerveződésen, a művészeti jelenségeken át a vallástudományig -, szemlélete mégis egységes, következetes.
A félénkségéről, operaimádatáról és a japán civilizáció iránti rajongásáról híres, iskolateremtő személyiség nagy népszerűségnek örvendett tanítványai körében, de élete utolsó éveiben visszavonultan élt.
2003-ban Erfurtban mint korszakalkotó „kutató, gondolkodó és író” megkapta az Eckhart Mester-díjat, miután „rendet teremtett a fajok és kultúrák értelmezésében, a fehér kultúrember nagyképűsége nélkül”. Claude Lévi-Strauss százegy éves korában, 2009. október 30-án halt meg Párizsban.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Múlt-kor magazin 2014/nyár](/ih0Ax/label/.cut-640x400/605.jpg)
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Évszázadokon át keresték a titokzatos déli kontinenst a régi korok hajósai 18:05
- Veszteséggel zárult az első hazai nemzetközi repülőshow 17:10
- A történelmi félmúlt árnyéka: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója 17:05
- Christopher Lee is jelen volt az utolsó, botrányba fulladó nyilvános kivégzésen 16:05
- Nem enyhítettek a munkások terhein, felkelés tört ki az NDK-ban 14:20
- Átadták a felújított, barokk stílusú Ugron-kastélyt Erdélyben 12:20
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett 11:20
- „Áldott háborúnak” nevezték az amerikai megszállás éveit az izlandiak 08:20