Újabb bizonyíték, hogy Magyarország területén élt egykoron perzsa oroszlán

2017. január 6. 13:41

A 47. sz. főút négynyomúsítása kapcsán nyitott homokbányák területén, Hódmezővásárhely–Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhelyen egy késő rézkori (Baden kultúra) település maradványai kerültek feltárásra, számolt be a Magyar Nemzeti Múzeum online felületén. A település objektumaiból nagymennyiségű állatcsont-anyag került feldolgozásra (8800 db csont), aminek vizsgálatával a településen egykor élt emberek állattartási-, vadászati- és húsfogyasztási szokásaiba nyertünk bepillantást, tették hozzá.

Perzsa ábrázolás az ázsiai oroszlánról Kr. e. 7. századból

Korábban

Az egyik gödörkomplexum anyagából egy ritka faj maradványát sikerült azonosítani: egy oroszlán (Panthera leo) bal oldali sarokcsontja (calcaneus) került elő, ami nagy valószínűséggel perzsa (vagy ázsiai, más megnevezésben indiai) oroszlán (Panthera leo persica) alfajként határozható meg, számolt be az mnm.hu.

Ez a nagyragadozó (amelynek tagjai ma már csupán India északnyugati részén lelhetők fel) hazánk területén a neolitikum végén és a rézkorban jelent meg, amikor is a klímaváltozás eredményeként új vadfauna-hullám (ún. holocén 2. fauna-hullám) érkezett a Kárpát-medencébe. Ekkor egyes fajok elterjedési területüket megnövelve nagyobb számban jelentek meg hazánk területén (pl. bölény, őstulok, vadló, maraloid gímszarvas) és új fajok is elérték a Kárpát-medencét. Az oroszlán elterjedési terültének legnyugatibb határát érhette itt el. Őskori lelőhelyekről, ezzel a lelettel együtt is, eddig összesen néhány előfordulási helye vált ismertté ennek a nagyragadozónak Magyarországról.

A sarokcsontról készült fotóért kattintson ide