Új UNESCO-jelentés elemzi a mesterséges intelligencia kulturális hatásait

Fotó: Observer Lab

A jelentés rögzíti, hogy az MI-alapú rendszerek fejlődési üteme már most meghaladja a kulturális ökoszisztémák és az állami szabályozások alkalmazkodóképességét. A technológia hozzájárul a kulturális homogenizációhoz, mivel a betanításhoz használt adatbázisok a domináns nyugati narratívákat tükrözik.

A szöveg példaként említi a Midjourney képgenerátort, amely az amerikai munkaerőpiaci adatokkal éles ellentétben aránytalanul alulreprezentálja a nőket és a kisebbségeket. A Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetsége (CISAC) 2024-es prognózisára hivatkozva az elemzés megállapítja: a zeneipari dolgozók bevételeik közel negyedét, míg az audiovizuális szektor munkatársai húsz százalékát veszíthetik el 2028-ra az algoritmusok térnyerése miatt.

A kockázatok mellett a szervezet az MI örökségvédelmi potenciálját is hangsúlyozza, különös tekintettel a veszélyeztetett nyelvek és a megsemmisült műtárgyak megőrzésére. A dokumentum kiemeli az Európai Unió által támogatott PERCEIVE projektet, amely tizenkét európai múzeum bevonásával teszteli a technológiát a restaurálásban, többek között Edvard Munch A sikoly című festménye kifakult színeinek digitális helyreállításával.

Hasonló eljárással rekonstruálták Gustav Klimt három, a második világháborúban megsemmisült alkotását is. Ezenfelül a gépi tanulás és a műholdas képelemzés - például a HeritageWatch.AI platformon keresztül - kulcsszerepet játszik a régészeti lelőhelyek illegális kifosztásának felderítésében és a konfliktusövezetekben lévő műemlékek védelmében. Ebbe az irányba mutatnak a helyi, kisebbségi nyelveket támogató kezdeményezések is, mint az új-zélandi maori nyelvű Te Hiku Media, vagy az indiai, 22 nyelven valós idejű fordítást kínáló Bhashini projekt.

A technológiai átalakulás történelmi és diplomáciai kontextusba illeszkedik: az UNESCO a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló 2005-ös egyezményének 2017-es és 2018-as frissítésével, majd a 2021-ben 194 tagállam által elfogadott globális MI-etikai ajánlásával kezdte meg a szabályozási keretek kialakítását.

Az új jelentés arra is figyelmeztet, hogy az algoritmusok által gerjesztett energiafogyasztás - a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az adatközpontok áramigénye 2026-ra megduplázódik - komoly ökológiai lábnyomot hagy. Ennek mérséklésére a szervezet a nyílt forráskódú és megújuló energiát használó projekteket - például Refik Anadol a Google és az NVIDIA partnerségével készült Large Nature Model nevű ökoszisztéma-modelljét - tekinti iránymutatónak.

A dokumentum végső konklúziója az „episztemikus igazságosság” elvének szorgalmazása, amely megakadályozza a marginális kultúrák szellemi termékeinek technológiai kisajátítását, és biztosítja a mesterséges intelligencia közös kulturális javakat szolgáló fejlődését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait