Új kutatás magyarázza a Római Birodalom fémellátási válságát

A történészek és közgazdászok - köztük 1930-ban John Maynard Keynes - évtizedek óta vitáznak a birodalom gazdasági összeomlása és az arany-, illetve ezüstkészletek kimerülése közötti összefüggésekről. A 20. század folyamán számos elmélet született, amelyek a hanyatlást egyoldalúan a bányászat összeomlására vezették vissza.

W. V. Harris e korábbi, gyakran hiányos vagy egymásnak ellentmondó hipotéziseket vetette alá szigorú régészeti, szöveges és numizmatikai forráskritikának. Eredményei cáfolják a hirtelen, katasztrofális fémhiányról szóló elméleteket, ugyanakkor a kimeríthetetlen római bőség mítoszát is elvetik, egy sokkal árnyaltabb, három elkülöníthető korszakra bontott válságmodellt felvázolva.

A tanulmány az első krízisfázist Commodus császártól Nagy Konstantin uralkodásáig (Kr. u. 180-337) határozza meg, amelyet a daciai aranybányák elvesztése, valamint Caracalla, majd később a tetrarchia pénzreformjai jellemeztek. A második időszak a 4. századtól Attila hun nagykirály 453-as haláláig tartott, amikor a germán betörések miatt a Nyugatrómai Birodalom elvesztette a hispaniai, britanniai és galliai nyersanyaglelőhelyeket.

A harmadik periódus Justinianus és Hérakleiosz uralkodása (565-641) közé esik, amikor a Keletrómai (Bizánci) Birodalom a szláv, perzsa és arab expanzió miatt szorult ki a kulcsfontosságú bányászati régiókból. A numizmatikai adatok bizonyítják, hogy míg a solidus bevezetésével az aranyellátás időszakosan stabilizálódott, az állami ezüstkészletek a 3. és 4. században drasztikusan csökkentek, és a nemesfém egyre inkább egyházi vagyontárgyakban halmozódott fel.

A kutatás egyik legjelentősebb új megállapítása az ökológiai tényezők, elsősorban a fahiány bányászatra gyakorolt hatása. Az ércek kohósításához hatalmas mennyiségű faszénre volt szükség, így az erdők kiirtása ugyanolyan gátló tényezővé vált az ókorban, mint maguknak a teléreknek a geológiai kimerülése.

Számos ókori lelőhely, például az itáliai Elba szigetének vagy a britanniai Weald vidékének bányái évszázadokra leálltak, és csak a középkorban, a környező erdőségek regenerálódását követően indult újra a kitermelésük. Harris rámutatott: a római fémválság egy organikus, a fától teljes mértékben függő gazdaság ökológiai krízise is volt. Míg a vasellátás a vizsgált időszakban mindvégig stabil maradt, a II. Iusztinosz (Justinus) korától jelentkező rézhiány és a folyamatos ezüsthiány tartósan megnehezítette a késő római államapparátus és a hadsereg fenntartását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát