Legendás apák és fiúk

Különös véletlen folytán maradt ránk a leghosszabb ismert etruszk szöveg

2018. szeptember 25. 17:51 Múlt-kor

A 19. századi „Egyiptom-mánia” közepette az európai utazók szinte bármit megvettek, ami az ókori civilizációval volt kapcsolatos. Egy horvát hivatalnok egyiptomi útjáról egy múmiával tért haza, azt azonban sem ő, sem kortársai nem tudták, hogy milyen jelentősége lesz még a különös szuvenírnek.

múmia
A múmia a zágrábi Régészeti Múzeumban

1848-ban Mihajlo Barić, a magyar Udvari Kancellária egy alacsony rangú, horvát illetőségű hivatalnoka otthagyta állását, és több országot érintő útra indult. Ennek során járt az egyiptomi Alexandriában is, ahol szuvenír gyanánt vásárolt egy szarkofágot, benne egy nő múmiájával. Európában Napóleon egyiptomi expedíciója óta tartott az „Egyiptom-mánia”, melynek keretében mindent, ami csak az ország ókori civilizációjával kapcsolatos volt, megvásároltak a tehetősebb európaiak. Bécsbe való visszatérését követően Barić letekerte a múmiáról annak pólyáját, és álló helyzetben állította ki nappalijában, míg a kötést egy külön üvegszekrénybe helyezte.

Barić 1859-es halála után fivére, Ilija örökölte a múmiát. Mivel Iliját, aki Szlavóniában pap volt, nem érdekelte különösebben a múmia, 1867-ben a mai régészeti múzeum elődjének, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia Állami Intézetének adományozta. Úgy tűnik, sem Barić, sem testvére nem vették észre a múmia pólyájának belső oldalán található feliratokat, vagy nem tulajdonítottak nekik jelentőséget. Egy német egyiptológus, Heinrich Brugsch észrevette az írásjeleket, de feltételezte, hogy azok egyiptomi hieroglifák, és nem vizsgálta meg őket közelebbről. Tíz évvel később, Richard Francis Burton brit felfedezővel folytatott beszélgetése során jött rá, hogy a pólya írásjelei egészen más nyelven lehetnek. A két férfi arra gondolt, az egyiptomi Halottak Könyvének arab fordításáról lehet szó.

1891-ben a pólya Bécsbe került további vizsgálatra, ahol Jacob Krall, a kopt nyelv szakértője elemezte őket. Természetesen hamar felismerte, hogy nem kopt felirattal van dolga – az előzetes információk alapján kopt, berber vagy káriai nyelvre számított, végül azonban megállapította, hogy a pólyán etruszk nyelvű szöveg található. A „zágrábi lenkönyv”, avagy latinul „Liber Linteus Zagrabiensis” a valaha felfedezett leghosszabb etruszk szöveg, és az egyetlen „lenkönyv”, amely a Kr. e. 3. századból maradt fenn. A legtöbb etruszk felirat rövid és hiányos, a nyelv pedig jobbára ismeretlen. A bécsi szakértő helyes sorrendbe tudta helyezni a szöveg elemeit, lefordítani azonban nem tudta. A szövegnek máig nincs teljes fordítása, némely elemét azonban megfejtették a kutatók.

Az etruszkok Itália első nagy civilizációja voltak, az ő szokásaik közül sokat az őket követő rómaiak is átvettek. A paleográfiai vizsgálat szerint a szöveg Kr e. 250 körülre datálható, a helyi istenek említése pedig Toszkána délkeleti részére, a Trasimeno-tó környékére helyezi keletkezését, ahol négy etruszk törzs is élt.

Habár az etruszk nyelvet nem sikerült még megfejteni, a zágrábi szöveg tartalmáról van némi fogalma a kutatóknak. Istenek nevei és dátumok fordulnak elő benne nagy gyakorisággal, ami arra enged következtetni, hogy egyfajta vallási jellegű naptárként szolgált, amely különféle rituálék időpontját jelöli. Felmerül a kérdés: egy etruszk vallási dokumentum hogyan kerül egy egyiptomi múmiára?

Egyesek szerint kézenfekvő magyarázat, hogy egy gazdag etruszk személy a rómaiak elől menekülve jutott Egyiptomba, ahol aztán elhunyt. A nőt bebalzsamozták temetése előtt, ami megfelel a külföldi halottak esetén alkalmazott egyiptomi eljárásnak, és a „könyv” jelenléte az etruszk temetkezési kultúra része is lehet.

Ezzel az elmélettel az a gond, hogy a múmiához tartozott egy papirusztekercs is, amely egy Neszi-Henszu nevű egyiptomi nőként azonosítja a halottat. Az egyiptomi nyelven írt tekercs jelenléte arra enged következtetni, hogy a múmiának és a „könyvnek”, amelybe beletekerték, semmiféle közük nem volt egymáshoz – valamilyen módon Egyiptomba került a len szalagra írt etruszk szöveg, és egy mumifikálás során éppen ez volt kéznél. Rendkívül különös egybeesés, ha így igaz, mindenesetre a jelenleg ismert leghosszabb etruszk szöveg így őrződött meg az utókor számára.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A múzeum épületeA lenpólyán található szöveg leiratának részleteA pólya részleteA pólya részlete

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!