Tolték és őskori sziklarajzokat azonosítottak Mexikóban

A sziklarajz-együttes (Forrás: Gerardo Pena – INAH)

A felfedezés a Mexikó és Querétaro közötti vasútvonal építéséhez kapcsolódó régészeti munkálatok során történt. Az ilyen jellegű beruházások gyakran szolgálnak váratlan felfedezések forrásául.

Az El Venadónál azonosított 16 sziklarajz két, a Tula-folyó és a La Requena víztározó fölé magasodó sziklafalon található. A képek stílusa és kivitelezése alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a legrégebbiek több mint négyezer évesek lehetnek, míg más ábrák a mezoamerikai posztklasszikus kori (Kr. u. 900–1521) időszakhoz köthetők.

Harcosok, istenek és szimbolikus motívumok

A motívumok között feltűnnek gazdagon díszített emberalakok, amelyek fejdíszekkel, pajzsokkal és különféle jelképes mintákkal jelennek meg. Egyes figurák profilból ábrázoltak, mellkasukon lépcsőzetes geometrikus díszítéssel, kezükben pedig chimallit, vagyis hagyományos mezoamerikai pajzsot tartanak.

Más képeken olyan részletek láthatók (kör alakú szemelemek), amelyek az esőisten, Tlalok kultuszára utalhatnak, illetve prehispán harci eszközt (macuahuitl) is megjelenítenek. Egy stilizált négylábú, feltehetően szarvas, is szerepel a kompozíciók között, amely a lelőhely mai elnevezését is inspirálta. Emellett absztrakt formák, antropomorf arcok valamint egy vörös festékkel készült alak is megfigyelhető, amely kígyót vagy villámot is jelképezhet.

A kutatók szerint nem véletlen, hogy ezek a képek éppen ezen a helyen születtek. A táj adottságai arra utalnak, hogy a területnek valószínűleg mitológiai vagy ceremoniális jelentősége volt. Elképzelhető, hogy az itt végzett tevékenységek kapcsolatban álltak a csillagászati ciklusokkal vagy az évszakos rituálékkal.

Mezoamerika számos pontján találunk olyan sziklaművészeti emlékeket, amelyek gyakran vizuális nyelvként szolgáltak az emberi közösségek és a szent táj közötti kapcsolat kifejezésére. Tula a Kr. u. 10–12. században virágzott, és nagy hatással volt a későbbi mezoamerikai kultúrákra. Az aztékok például a toltékokat a saját kulturális őseiknek tartották.

Ősi technikák és anyaghasználat

A sziklarajzok készítési technikája is figyelemre méltó, pontozásos vésési technikával készültek, míg a festett ábrákhoz ásványi vagy növényi eredetű pigmenteket használtak. Néhány motívum hasonlóságot mutat a mai Egyesült Államok délnyugati részén és Észak-Mexikóban ismert Mogollon-kultúra vizuális világával. Ez arra utalhat, hogy távolsági kulturális kapcsolatok vagy közös szimbolikus rendszerek is létezhettek.

Nem minden ábrázolás ősi eredetű. Az egyik különleges figura, amely egy antropomorf arcot és négy, állatszerű végtagot egyesít, akár már a kora gyarmati időszakban is készülhetett. Ez arra enged következtetni, hogy a helyszín hosszú időn át megőrizte kulturális jelentőségét, még a történelmi átalakulások idején is.

A lelőhely védelme érdekében a hatóságok módosították még az oda tervezett vasútvonal nyomvonalát is, hogy elkerülhetővé váljon a sziklarajzok károsodása.

Az El Venadóval kapcsolatos első feljegyzések még az 1970-es évekből származnak, amikor csupán egyetlen, szarvashoz köthető ábrát ismertek innen. Ma már egy összetett, több korszakon átívelő rituális tájként tekintenek rá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején