Több mint 110 év után újra színre viszi az Opera Az ezred lányát

Az előadás főbb szerepeit Szemere Zita (Marie), Boncsér Gergely (Tonio), Palerdi András (Sulpice), valamint Farkasréti Mária és Schöck Atala (Berkenfield márkiné) alakítja, a további szerepeket Pataki Bence és Dobák Attila, Irlanda Gergely, Biri Gergely, Szalontay Tünde és Alberti Zsófia formálja meg.

Az előadásokon az Opera Zenekart és Énekkart (karigazgató Csiki Gábor) Fabrizio Maria Carminati vezényli. A díszleteket és jelmezeket Izsák Lili, a világítást Bányai Tamás tervezte, a koreográfiát Vetési Adrienn készítette.

Az ezred lánya a francia nyelvű zenei betétek mellett tekintélyes prózai részeket is tartalmaz, amelyeket magyar nyelven, Kovács András Péter humorista átdolgozásában hallhat a közönség.

Donizetti francia librettóra írt operája a 21. francia tüzérezred által felnevelt Marie és az érte akár a francia seregbe is beállni kész tiroli fiú, Tonio története. Kettejük szerelmét eltérő irányba próbálja terelgetni az egész ezredet képviselő apafigura, Sulpice őrmester, valamint a lány nemesi származását felismerő Berkenfield márkiné, miközben a fiatalok egyszerre fordulatos, humoros és romantikus története révbe ér.

Miután Nápolyban nem kapott konzervatóriumi kinevezést, és munkáját a cenzorok is nehezítették, Donizetti 1838-ban Párizsba költözött, ahol sorozatban mutatták be darabjait. Az ezred lánya művei többségétől eltérően nem irodalmi mű adaptációja, hanem Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean-François Bayard eredeti librettójából készült darab a francia vígoperák stílusában.

Bravúrszámának Tonio „Ah! mes amis, quel jour de fête!” kezdetű áriája számít, amely nyolc magas C-t tartalmaz, és amelyet az előadói hagyomány egy kilencedikkel is megtold.

Ugyan a szereposztás miatt a darab az 1840-es párizsi premieren kis híján megbukott, a francia hazafias érzelmek húrjait pengető vígopera később rendkívüli népszerűséget ért el. Míg a 20. század folyamán az Egyesült Államokban és Európa több országában is fokozatosan beépült a törzsrepertoárba, Magyarországon jóval mostohább sorsot élt meg Az ezred lánya.

A pesti Nemzeti Színház 1844-ben mutatta be, itt mindössze 33 előadást ért meg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitásáig. A dalszínház produkciójában is csupán 54 alkalommal láthatta a közönség, legutóbb 1908 januárjában, vagyis majdnem pontosan 114 éve – idézik fel a közleményben.

Az Opera eredetileg a 2020/21-es, A Francia Múzsa Szezonja elnevezésű tematikus évadában tervezte bemutatni Donizetti vígoperáját, ezt pótolja az idei színrevitel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?