A tízes szám bűvöletében
2021. június 7. 14:27 Múlt-kor
100 fillérért 1 forint: ez nem csak a magyar valuta alaptétele. Bárhol járunk a világon, automatikusan tízes számrendszerben gondolkozunk, ha a pénzváltásról van szó. Egyelőre két országban maradt el a pénzügyi rendszer decimalizálása: Madagaszkáron és Mauritániában. A „tízesek történelmi hódítása” már az ókorban elkezdődött, de teljesen a mai napig sem zárult le, legyen szó akár a pénzügyi rendszerről, akár más mértékegységekről.
Korábban
A tízesek forradalma
A tízes számnak hatalma van: nincs másik szám, amely ennyire leegyszerűsíthető szisztémát biztosítana a különböző értékek, mennyiségek konvertálásához, a változások – ha hatványozásról van szó – egyedül a nullák számában érhetőek tetten.
A történelem hamar felfedezte a tízesekben rejlő potenciált: nem csak a pénznemek, hanem a legtöbb mértékegységrendszer átállt az egyszerűbb tízes számrendszerre. Nem véletlen, hogy a kettes számrendszer használata – amelyet a programozásban alkalmaznak – végtelen bonyodalmakat tud okozni az utóbbi másfél évszázadban már szinte kizárólag tízesekhez szokott emberi agynak.
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
Ez a „bűvölet” feltehetőleg összefüggésben állhat az emberi evolúcióval, és abból az adottságunkból ered, hogy tíz ujjunk van. Erre az összefüggésre a nyelvészet is rávilágít, hiszen a számjegy és az ujj/ujjperc kifejezések megjelölésére ugyanazokat a szavakat használják néhány nyelvben (ilyen például angolul a digit szó).

A tízes számrendszer a fiatalokat is kihívás elé állította
A tízes számrendszer eredetéről, felfedezésének helyéről a mai napig tudományos viták folynak. Valószínűleg korai előfutárai már az időszámításunk előtti 4. évezredben megjelenhettek (a mai Irán területén), de kezdetleges formáját alkalmazhatták Egyiptomban, az Indus-völgyében és természetesen Kínában is. A számtant forradalmasító helyiértékes rendszer Indiában nyerhette el végleges formáját, majd arab közvetítéssel jutott el Európába (csakúgy, mint a hindu-arab számjegyek).
A jelenkor sokat köszönhet Simon Stevinnek, aki 1585-ben elsőként vetette fel, hogy a valutarendszer és a különböző mértékegységek összehangolását tízszeres egységekhez kellene kötni, illetve ezzel párhuzamosan ő volt az első, aki kísérletet tett a tizedes számok használatára a modern korban – az ókorban feltehetőleg már felmerült ennek a gondolata.
Hogyan számoljuk a pénzt? Nem csak új-és jelenkori dilemma
A „számtani forradalom” fényében nem meglepő, hogy közel 450 évvel később mindössze két ország maradt a Földön, ahol – még – nem a tízes számrendszert használják a pénzügy világában: Mauritánia, ahol 1 ouguiya egyenlő 5 khoummal, illetve Madagaszkár, ahol 1 ariary ér 5 iraimbilanját. Valójában ezek az országok is csak elméletben használják ezt a váltópénzt, mert szinte teljesen értéktelenek: az érméket, amelyekkel korábban fizetni lehetett, forgalmon kívül helyezték.
Amit ma megszokottnak tekintünk, az az újkori Európában még újdonságnak számított. Nagy Péter orosz cár birodalma volt az első, amely pénznemének decimalizálása mellett döntött. 1704-ben lett hivatalosan 1 rubel értéke egyenlő 100 kopejkával, ám további, nem decimalizált kiegészítő pénznemek – például a denga – továbbra is fennmaradtak: ebből 200 egység ért 1 rubelt.
A cári Oroszország az elsők között decimalizálta a rubelt
Franciaországban a forradalom söpörte el a korábbi pénznemet, a livre tournois-t: a frankot hivatalosan 1795-ben vezették be. Ez már a tízes számrendszerhez igazított pénznem volt, és Napóleon hódításai nagyban hozzájárultak a módszer Európán belüli elterjedéséhez. A hollandok 1814-től, majd a 19. század folyamán fokozatosan egyre több európia ország követte Franciaország példáját – Magyarországon a decimalizálás még a kiegyezés előtt, 1857-ben következett be.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hadtörténet
- Keresztes hadjáratnak álcázta nagyhatalmi játszmáját Hunyadi Mátyás
- Az emberéletek megmentésével érvelt a harci gáz bevetése mellett „Doktor Halál”
- A jégesőt isteni jelnek vélte, felhagyott Chartres ostromával az angol uralkodó
- A magyar katonák négylábú bajtársait mutatja be egy időszaki kiállítás
- Az emigrációban is a magyar függetlenség elkötelezett híve maradt Klapka György
- Amikor a britek megpróbálták télvíz idején elrabolni George Washingtont
- Eisenhowert okolta az elhúzódó háborúért Montgomery tábornok
- „Nagy eredmények kezdetének” nevezte Kossuth a második szolnoki ütközetet
- A lovagkor alkonyán dőlt el Észak-Itália sorsa
- A jezsuita polihisztor, aki a sarkkörön túl végzett csillagászati számításokat: Hell Miksa tegnap
- Görkorcsolyás lányok szállították a rendeléseket a világ első McDonald’s éttermében tegnap
- Szívfacsaró szerelmi történet a középkorból: Héloïse és Abélard tegnap
- Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon tegnap
- „Legalább a kerete megvan” – a Mona Lisa elrablásának hihetetlen története 2022.05.14.
- Nem csak a hangjával hódította meg a női szíveket Frank Sinatra 2022.05.14.
- Gyermekek jótevője és költők múzsája volt a pszichológiában úttörő Kozmutza Flóra 2022.05.14.
- Szélmalomharcot sosem folytatott, mégis egy malomnak köszönhette átütő sikerét Alphonse Daudet 2022.05.13.