Tíz meglepő tény az angliai csatáról
2024. július 10. 20:20 Múlt-kor
Bár Churchill 1940. augusztus 20-én a brit alsóházban elhangzott híres mondata („Az emberiség viszályai során soha nem köszönhettek ilyen sokat ilyen keveseknek”) téves feltevéseken alapult, mivel a RAF állománya meghaladta a Luftwafféjét, a brit kormányfő szavai hozzájárultak az Egyesült Királyságot utolsó erejükkel megmentő „kevesek” mítoszához.
London bombázása
Korábban
1. Az angliai csata időpontját tekintve nem alakult ki egységes álláspont a kutatók között. A német történészek javarészt 1940 júliusától 1941. május végéig, a britek viszont 1940. július 10. és október 31. között adják meg az ütközet időintervallumát. A brit légierő kiiktatására irányuló német offenzíva célja a békefeltételeket elutasító szigetország elleni szárazföldi invázió (Oroszlánfóka hadművelet) előkészítése volt.
2. A britek túlbecsülték a német veszélyt (a pilóták állományát egyenesen 70 %-kal), a németek viszont túlzott önbizalommal vágtak neki a csatának. A német légierő főparancsnoka, Hermann Göring úgy gondolta, hogy négy hét alatt megsemmisítik a brit repülőgépgyártást, augusztus végén pedig biztosra vette, hogy a brit vadászgépek felét elpusztították, holott a vadászgép-különítmény hadműveleti ereje alig csökkent. A britek repülőgépgyártás tekintetében is felülmúlták a németeket. Míg a brit gyárakat 1940 júniusa és szeptembere között 1900 új vadászrepülő hagyta el, a német üzemeket csak 775.
3. 1940. július 10. és október 31. között mindössze egyetlen olyan hét volt, amikor a RAF-nak nagyobbak voltak a veszteségei, mint a Luftwaffénak. A németek az angliai csata során közel kétszer annyi gépet veszítettek, mint a britek. Az 1733 német géppel szemben a britek veszteséglistája 915 repülőt tett ki.
4. Bár Churchill 1940. augusztus 20-én a brit alsóházban elhangzott híres mondata („Az emberiség viszályai során soha nem köszönhettek ilyen sokat ilyen keveseknek”) téves feltevéseken alapult, mivel a RAF állománya meghaladta a Luftwafféjét, a brit kormányfő szavai hozzájárultak az Egyesült Királyságot utolsó erejükkel megmentő „kevesek” mítoszához.
5. Az angliai csatában a brit légierő nem csak britekből állt: a pilóták között voltak ausztrálok, új-zélandiak, kanadaiak, dél-afrikaiak, rhodéziaiak, franciák, belgák, csehek, lengyelek, amerikaiak és írek is. A RAF az angliai csata alatt két lengyel, valamint egy cseh vadászrepülő-századot is felállított. A légi háború legeredményesebb RAF-pilótái között egy cseh fiatalember, Josef František is helyet kapott.
6. Annak ellenére, hogy a 303. számú lengyel vadászpilóta-század csak augusztus végén szállt be a küzdelembe, 126 lelőtt német gépével a legeredményesebb RAF-századnak bizonyult. A RAF-nál öt ellenséges gépet kellett leszedni ahhoz, hogy egy pilóta megkapja az „ász” minősítést. Ez 188 embernek – a pilóták 8 %-ának – sikerült. Egy brit és egy lengyel, valamint két új-zélandi pilótának ezt egy nap alatt sikerült elérni.
7. Bár a széles körben elterjedt vélekedés szerint a Luftwaffe a Sas napján, augusztus 13-án megindított kiterjedt offenzívát követően nagyon közel állt ahhoz, hogy legyőzze a Brit Légierőt, a RAF valójában nem sodródott a vereség szélére, a németeknél ugyanis jóval könnyebben tudta pótolni veszteségeit.
8. A brit pilóták a legnehezebb időszakokban sem vettek részt több mint három bevetésen egy nap, a németek azonban olykor hétszer is felszálltak. Sok angol pilótát többször is lelőttek. Számos olyan esetet feljegyeztek, hogy a pilótákat már támaszpontjuk közelében leszedték, ők azonban rohantak a következő géphez, hogy újból felszállhassanak.
9. Bár a brit civil lakosságnak egy ideig nem kellett tartania a légicsapásoktól, miután egy német bombázó egy ipari célpontot elvétve London egyik lakónegyedét bombázta, a brit légierő bombatámadást indított Berlin ellen. Hitler ezen felbőszülve elrendelte a brit városok bombázását. Megkezdődött a több mint 40 ezer civil halálos áldozatot követelő, 1941. május végéig tartó Blitz.
10. Hitler számára szeptember közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja biztosítani a britekkel szembeni légi fölényt, így 1940. szeptember 17-én úgy döntött, bizonytalan időre elhalasztja az Oroszlánfóka hadművelet megindítását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái
- Váltságdíj nélkül engedte el Szaladin szultán Jeruzsálem keresztény lakóit
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál 20:20
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején 15:05
- Ha kellett, akár hajnalig is a betegei mellett virrasztott Andrássy Ilona 14:20
- Rekordközeli áron kelt el az amerikai alkotmány egyik korai példánya 13:20
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye 10:20
- Baráti körben, egy badacsonyi szüreten töltötte a forradalom előtti napot Nagy Imre 09:50
- Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert 08:20
- A kölcsönös bizalom jellemezte IV. Károly és Zita királyné házasságát tegnap