Természetes éghajlati ciklusok okozhatták a maja civilizáció hanyatlását

A Yucatán (a terület fehérrel van körvonalazva) hidroklíma változékonyságát a nagyléptékű óceáni légköri folyamatokhoz kötő mechanizmusok illusztrációja.

A svéd kutatócsoport fejlett számítógépes szimulációkkal rekonstruálta Mezoamerika – a mai Mexikó, Guatemala, Belize és Honduras területének – múltbéli csapadékviszonyait. Az elemzés rávilágított, hogy a Föld éghajlati rendszere több, eltérő időskálán (évtizedes, évszázados és több évszázados ciklusokban) működő belső ingadozást mutat, amelyet a szakértők belső variabilitásnak neveznek.

A modell tanúsága szerint ezen természetes ritmusok száraz fázisainak találkozása olyan tartós és intenzív aszályokat képes előidézni, amelyek pontosan megegyeznek a maja városállamok elnéptelenedésekor tapasztalt környezeti viszonyokkal. A szimulációk eredményei szoros korrelációt mutatnak a korábbi paleoklimatológiai adatokkal, például a tóüledékekből és barlangi cseppkövekből kinyert mintákkal.

A módszertan alapját olyan fizikai folyamatok képezték, mint az óceáni hőáramlás és a légköri cirkuláció változásai. Bár a kutatók nem zárják ki teljesen a külső kényszerítő tényezők szerepét, hangsúlyozzák: a természetes variabilitás önmagában is elegendő magyarázatot ad az extrém száraz időszakokra. Ez a megközelítés eltolja a hangsúlyt az izolált katasztrófaeseményektől az éghajlati rendszerek komplex kölcsönhatásainak megértése felé. A tanulmány rávilágít arra, hogy a belső dinamika képes olyan mértékű környezeti stresszt teremteni, amely még a jól szervezett és technológiailag fejlett társadalmak ellenálló képességét is megtörheti.

A klasszikus kori maja civilizáció rendkívül fejlett városi központokkal, kifinomult mezőgazdasági technológiával és bonyolult politikai berendezkedéssel rendelkezett. A társadalom azonban alapvetően a szezonális csapadéktól függött, mivel a Yucatán-félsziget nagy részén nem voltak jelentősebb folyók vagy állandó édesvízforrások. A kukorica és a bab termesztéséhez elengedhetetlen esőzések elmaradása közvetlen veszélyt jelentett az élelmiszerellátásra és a víz tárolására. A hidroklimatikus egyensúly felborulása így az egész civilizáció alapjait rendítette meg.

A régészeti leletek tanúsága szerint a Kr. u. 9. században számos nagyváros népessége drasztikusan lecsökkent, a politikai rendszerek pedig megrendültek. Noha az összeomláshoz egyéb társadalmi tényezők, például háborúk és belső feszültségek is hozzájárultak, a környezeti kényszer jelentős destabilizáló erőnek bizonyult.

A jelenlegi kutatás rávilágít: az összetett civilizációk is rendkívül sebezhetőek a környezeti feltételek természetes eltolódásával szemben. Az eredmények a jelenkori éghajlatváltozás modellezése szempontjából is tanulságosak, hiszen emlékeztetnek arra, hogy a természetes éghajlati ciklusok az emberi tevékenység okozta felmelegedés mellett is működnek, esetenként felerősítve annak negatív hatásait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét
• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Felavatták a roma holokauszt emlékművét Óbudán
• Simone Veil-díjat alapítottak a zsidó kulturális örökségért
• Holokauszt-emlékművet avattak a deportáltak emlékére Székelyudvarhelyen
• Svájc feloldja a Mengele-akták titkosítását
• Az SS gyógynövénykertjével bővül a dachaui emlékhely