Őrült uralkodók

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 24
25 találat
[1]

1292. július 24.

Meghal Árpád-házi Szent Kinga

IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermeke 1224-ben született, nagynénje Magyarországi Szt. Erzsébet volt. Férje a lengyel Boleszláv, krakkói és szandomiri herceg, 1279-ben halt meg. Kinga a Stary Sacz-i (ószandeci) klarisszák kolostorába lépett. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Itt hunyt el. 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta boldoggá, öt év múltán XII. Ince tette meg Lengyelország egyik védőszentjévé. A wieliczkai sóbányában kápolnát szenteltek a tiszteletére. (A legenda szerint a Máramaroson elvesztett gyűrűje ebben a sóbányában került napvilágra.) II. János Pál pápa 1999. június 16-án Ószandecen szentté avatta.

[2]

1463. július 24.

Bécsújhelyen átadják a Szent Koronát a magyar követségnek

[3]

1505. július 24.

A német birodalmi rendek Kölnben 4 ezer fegyverest szavaznak meg I. Miksa római királynak a Magyarország elleni háborúra

[4]

1514. július 24.

Kivégzik Dózsa Györgyöt

[5]

1786. július 24.

II. József megtiltja , hogy a földesurak jobbágyaikat botozással büntessék

[6]

1791. július 24.

Meghal Born Ignác mineralógus és geológus

Gyulafehérvárott született 1742. december 26-án, apja tüzérkapitány volt, majd két bányát nyitott, így már fiatal korában megismerte az ásványok világát. Később filozófiát, humán tárgyakat, jogi tanulmányokat folytatott Nagyszebenben, Bécsben és Prágában, majd beutazta Európát, hogy elsajátítsa a bányászati és természettudományokat. Egyik bányajárása közben gázmérgezést szenvedett, és csaknem életét vesztette. Visszavonult csehországi birtokára, s ekkor írta ásványtani gyűjteménye leíró katalógusát, amely a tudományos világban nagy feltűnést keltett. Gyógyulása után prágai bányatanácsos lett, majd 1779-től a bécsi bányászati udvari kamara tanácsosa volt. Világhírét egy új kohászati eljárás, a foncsorozás, amalgánozás alapozta meg. Az új eljárás bemutatása és tanulmányozása - nemzetközi szakemberek részvételével - 1786 szeptemberében volt Szklenón, a világ első műszaki-tudományos kongresszusán. Több külföldi tudós társaság is tagjává választotta. Az Egyetértő Barátok Tudományos Társaság szabadkőműves páholy alapítója és nagymestere. Ő a névadója a bornit nevű ásványnak. Bécsben hunyt el. Emanuel Schikaneder - W. A. Mozart Varázsfuvola című művében róla mintázta Sarastro alakját.

[7]

1849. július 24.

Szemere Bertalan miniszterelnök és kormánya benyújtja lemondását.

Mészáros Lázár altábornagy lemond a honvédsereg főparancsnokságáról.

[8]

1852. július 24.

Császári nyílt parancs 1853. január 1-i hatállyal új ügyvédi rendtartást vezet be a birodalom egész területére szóló érvénnyel.

[9]

1854. július 24.

I. Miklós cár elrendeli a dunai fejedelemségek kiürítését

[10]

1870. július 24.

A Pest-Budai Munkásképző Egylet és az Általános Munkásegylet közös nagygyűlésen tiltakozik a francia - porosz háború ellen.

[11]

1897. július 24.

Tatán (Komárom vm.), a világon elsőként, kigyulladnak az utcai acetilénlámpák.

[12]

1903. július 24.

Burián István báró kap közös pénzügyminiszteri kinevezést.

[13]

1906. július 24.

Meghal Ferdinand von Saar osztrák író

A XIX-XX. század fordulójának jelentős irodalmi képviselője Bécsben született 1833. szeptember 30-án. Fájdalmas-elégikus hangvételű prózájának és verseinek témája a hadsereg (amelyben egy ideig katonatisztként szolgált) és a bécsi társasági élet. Finom pszichológiai érzékkel regisztrálta a Monarchia bomló végnapjait. Jelentősek pszichológiai és hangulati finomságokkal megírt novellái; hősei fáradt, az élettel megbirkózni nem tudó emberek. Versei közül kiemelkedik a Bécsi elégiák c. kötet, amely melankólikusan tompított hexameterekben előrejelzi egy kultúra közeli végét. Prózai művei általában keretes szerkezetűek, külön elbeszélő meséli el a történeteket, a novella megkövetelte tömörség helyett inkább lazább jellemrajzot nyújt. A császárvárosban érte a halál.

[14]

1908. július 24.

Drámával ér véget a londoni maraton

Az 1908-as londoni nyári olimpiai játékokon (VII. 13-25.) Dorando Pietri olasz maratoni futó drámája a legnagyobb szenzáció. Július 24-én a Capri szigetéről származó tésztakészítő néhány méterrel a 42 195 méter hosszú maratoni futás célja előtt összeesik. A nézők, köztük Sir Arthur Conan Doyle angol krimiszerző, segítik át a teljesen kimerült Pietrit a célvonalon. Bár az amerikai John Haynest hirdetik ki bajnoknak, az újjáépített White-City stadion 90 ezer nézője az olasz versenyzőt tekinti igazi győztesnek.

[15]

1911. július 24.

Az amerikai Hiram Bingham felfedezi Macsi Pikcsut, az inkák romvárosát

A perui Andokban fekvő hegyi várost a helyi indiánok mindig ismerték, de a világ közvéleménye előtt Bingham eredményei tudatosították létezését. Ez volt az amerikai régészet legnagyobb felfedezése. A város, amely az inkák legépebben megmaradt települése, 2400 m magasan épült gránitkőből, két hegy közötti keskeny hegygerincen, melynek két oldalán meredek sziklalejtő fut le az Urubamba (Vilcanota) folyóig. A központi teret a palota, a Nap temploma ás más középületek határolják, a teraszos hegyoldalakon növénytermesztés folyt. A városba vékony csatornákon jött a víz a hegyi forrásokból, fürdők és kutak épültek. A spanyol hódítók ide nem jutottak el, emiatt a település feledésbe merült, egészen 1911-ig, amikor Bingham megtalálta. Macsu Pikcsut - a név öreg csúcsot jelent - három oldalról meredek hegyoldalak és lejtők védték, dél felől, ahol az inka út a városba vezetett, fal határolta, árokkal. A templomban kőoltár található, e hely neve: Intihuatana, azaz ahová a Napot kötötték. Macsu Pikcsun számos múmiát és kerámiát találtak, a falakat kötőanyag nélkül rakták, oly szorosan összecsiszolva, hogy a késpenge sem fér közéjük. A sokszögű kövek egymásba kapaszkodva a földrengés hatását voltak hivatva csökkenteni. A nyeregtetős lakóépületeket fa szelemenekkel és zsúptetővel fedték le. A sziklák hasadékait temetkezési barlanggá alakították, s bár ezeket kifosztották, Bingham a környéken számos leletet, múmiákat és kerámiát talált. A városban talán hivatalnokok, papok és katonák éltek. Macsu Pikcsu ma a világörökség része, de nem tudjuk biztosan, mikor volt lakott, s miért hagyták el. Valószínűleg 1450 körül épült, s talán 1572-ig használták az indiánok. Az inka birodalom keleti határán épült erődlánc tagja lehetett. Az építőanyagot a völgyből vitték fel, az inkák nem ismerték a kereket, nem voltak teherhordó állataik és fémszerszámaik. Mindezek ismeretében teljesítményük még lenyűgözőbb. Ma turisták tömegei látogatják, a Cuzcóból az Urubamba völgyén idetartó, 112 km hosszú vasúton, és a romokig felvezető szerpentinúton, melyeket 1948-ban építettek.

[16]

1919. július 24.

A Tiszánál megindul a román hadsereg főerőinek ellentámadása Karcag térségében

~ A párizsi békekonferencia nyilatkozatot ad ki: a Magyarország elleni gazdasági blokád feloldásának és az országgal kötendő békének feltétele a tanácskormány eltávolítása. ~ Lemond Julier Ferenc, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke (lemondását nem fogadják el), és Kalmár Henrik német népbiztos.

[17]

1919. július 24.

Az angol felsőház jóváhagyja a versailles-i szerződést

[18]

1923. július 24.

Megkötik a lausanne-i békeszerződést Görögország és Törökország között

[19]

1932. július 24.

Budapestre érkezik Felix Hardegg, az Emberi Jogok Ligájának megbízottja, hogy közbenjárjon a letartóztatott kommunisták ügyében. Sem a főügyész, sem az igazságügyminiszter nem fogadja.

~ A Magyarországi Szociáldemokrata Jogászok Szervezete memorandumban kéri a az igazságügyminisztert Sallai és Fürst rendes bíróság elé állítására.

[20]

1936. július 24.

Életbe lép az ifjúmunkások nyári pihenőjének törvényes biztosítása.

Minden tanoncnak joga van 14 napi fizetett szabadságra.

[21]

1939. július 24.

Teleki Pál gróf miniszterelnök levelet ír Hitlerhez és Mussolinihez

Német - olasz - magyar hármas tanácskozást javasol; kinyilvánítja, hogy általános konfliktus esetén Magyarország a tengelyhatalmakkal fogja összehangolni politikáját, de Lengyelország elleni hadműveletekben nem kíván részt venni.

[22]

1941. július 24.

Bárdossy László miniszterelnök a parlament utólagos jóváhagyását kéri a Szovjetunió elleni hadműveletekhez.

[23]

1943. július 24.

A kormányzó Ghyczy Jenőt nevezi ki külügyminiszterré.

[24]

1983. július 24.

Irán újabb átfogó offenzívát indít Irak ellen

Irán bejelenti, hogy az Öböl-háborúban újabb átfogó offenzívát indított Irak ellen

[25]

2000. július 24.

Zámolyi cigánycsaládok menekülnek Strasbourgba

Krasznai József vezetésével több zámolyi cigánycsalád utazik Strasbourgba, hogy az emberi jogi bíróságon keressenek menedéket a magyarországi üldöztetés elől.