Teljes kudarcot vallott Castróék első akciója, de forradalmuk megállíthatatlannak bizonyult
2021. július 26. 09:07 Múlt-kor
68 éve, 1953. július 26-án támadta meg A Mozgalom (El Movimiento) nevű forradalmi szervezetének 135 tagjával a Santiago de Cuba városában található Moncada laktanyát a fiatal Fidel Castro. Az esemény a kubai forradalom kezdetét jelöli, a magát a sikertelen támadásról elnevező Július 26-a Mozgalom 1958-ig tartó gerillaháborúba kezdett Fulgencio Batista korrupt rezsimje ellen. Július 26. ma nemzeti ünnep a karibi szigetországban.
Korábban
Instabil állapotok
Az 1898-as spanyol–amerikai háború után amerikai megszállás alá került Kuba 1902-től volt hivatalosan független, azonban a 20. század első felében a turbulens politikai viszonyok jellemezték. 1906 és 1909 között újra amerikai csapatok szállták meg az országot, de kivonulásuk után is puccsok, elcsalt választások és különféle felkelések követték egymást.
1933-ban következett be az „őrmesterek lázadása” néven ismert katonai puccs, amelynek egyik vezetője volt Fulgencio Batista. A továbbra sem stabil légkörben Batista névlegesen a hadsereg parancsnoka lett, valójában azonban bábkormányok során keresztül valójában ő gyakorolta a hatalmat az országban.
1940 és 1944 között ő maga volt a szigetország elnöke, miután egy populista platformot képviselve demokratikus választást nyert – 1940-ben új alkotmányt léptetett életbe.
Hivatali ideje lejárta után Floridába költözött, majd 1952-ben visszatért Kubába, hogy újra elinduljon az elnöki székért. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a választást nincs esélye megnyerni, három hónappal annak kijelölt időpontja előtt katonai puccsal vette át a hatalmat, és felfüggesztette saját korábbi alkotmányát.
Batista az Egyesült Államok támogatását élvezve korábbi kormányzásához képest lényegesen korruptabb rendszert alakított ki, a hazai és az amerikai szervezett bűnözéssel is jövedelmező kapcsolatot kialakítva, és aránytalanul nagy kedvezményeket biztosítva külföldi (főleg amerikai) vállalatoknak Kuba természeti kincseinek és mezőgazdaságának (különösen a cukornádültetvények) kiaknázására.
Az ekkor 25 éves jogász Fidel Castro az első ellenkező hangok közt volt, és az 1952. márciusi puccsot követően bírósági indítványban követelte Batista eltávolítását. Alkotmányjogi érveit a bíróságok elutasították, innentől pedig kizárólag a fegyveres harcban látta a megoldást.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban 17:21
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát 16:44
- Ötvenöt eurázsiai múzeumigazgató sürgette a nemzetközi együttműködést 15:03
- Digitális múzeumi regiszter védi az ukrán kulturális örökséget 12:52
- Azonosították a több száz aranyérmét rejtő hajóroncsot 10:46
- Feltárták Poszeidón mocsárba süllyedt szentélyét 09:44
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával 06:43
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap

















