Tegyen egy sétát a világ tíz legcsodálatosabb lépcsőjén

Egy lépcső ideális esetben nem pusztán a funkcionalitás követelményeinek felel meg, hanem esztétikailag sem hagy kívánnivalót maga után. A legtöbb lakóház és épület esetében ez utóbbi szempont persze kevésbé érvényesül, szerencsére azonban számos kivétel is akad a világon. A lépcső reprezentálhatja a hatalmat, szolgálhat státuszszimbólumként, jelképezheti a spirituális felemelkedésre való törekvést és a tudásvágyat is.  

Lépcső a mennybe

A Mexikóban fekvő maja-tolték romváros, Chichén Itzá  piramisa az egyszerűbb kivitelezésű lépcsők egy korai példája. A magasra vezető lépcső a mennybemenetelt és a mindenséggel való egyesülést szimbolizálja, és számos művészt megihletett: gondoljunk csak Eisensetin Patyomkin páncélosában megjelenő odesszai lépcsőkre, vagy Orson Welles Kafka-adaptációja, A per lépcsőjére. 

A chambord-i csigalépcső

A Loire völgyében festő chambord-i kastély csigalépcsője a fényes, ablakokkal bevilágított, lapos, kazettás kupoláig vezet fel. A hatalmas ablakok mentén nyolc, szobrok elhelyezésére alkalmas fülkét helyeztek el. A kastély a lépcsőépítészet egy fontos állomását jeleníti meg, egyben szemlélteti a reneszánsz építészek nyitott térben megjelenő spirális szerkezetek iránti csodálatát.  

Az olasz csoda

A Rómától mintegy 50 kilométerre, északnyugatra fekvő Caprarolában található Villa Farnese spirális lépcsőjének felső része 1559-ben szintén újítást hozott a lépcsőépítészetben, Jacopo Vignola ugyanis egy olasz palazzo (palota), egy villa, valamint egy francia chateau (kastély) stílusjegyeinek keverékéből alkotta meg. A monumentális, harminc dór, ión és korinthoszi oszloppal szegélyezett lépcső egészen a harmadik szintig emelkedik.

Hódító monumentalitás

A hatalmas befolyással és vagyonnal rendelkező Gonzaga család központjában, Mantovában (a család nagyjából a 14-től a 18. századig volt a terület ura) az 1600-as években épített Palazzo Canossa monumentális lépcsőjét már a barokk ízlés jegyében építették. Nem véletlen, hogy a látogatók először két nagy kutyaszobrot láthatnak meg a lépcsőhöz közeledve, az állítok ugyanis a nagy hatalmú család jelképei voltak.

A felvilágosodás eleganciája

A felvilágosodás kori francia építészet tipikus példája a prémontré-i apátság 17. század első felében épített ellipszis alakú csigalépcsője. A korabeli építészek megértették, milyen misztikus hangulatot képes kölcsönözni a köveknek a rajtuk megcsillanó fény és a lépcsőfokokon felbukkanó elvékonyodó árnyékok.

Négy kontinens a lépcső felett

A németországi és ausztriai paloták a német barokk építészet legdrámaibb és leggazdagabb példái. A Würzburg nagy hatalmú érseki „dinasztiája” által a 18. század első felében megépítettett  érseki palota mennyezetét a velencei művészóriás, Giambattista Tiepolo freskója díszíti, amelynek köszönhetően a lépcső felett a világ – akkori ismeretek szerint – négy kontinensének ábrázolása magasodik. 

Nem minden az, aminek látszik

A Köln közelében található brühli Augustusburg kastélyban Baltasar Neumann építész megalkotta Németország egyik legkülönlegesebb rokokó lépcsőjét. Neumann a korszellemnek megfelelően nem az egyes alkotóelemek szépségével foglalkozott, hanem arra törekedett, hogy az összhatás lehengerlő erővel hasson a látogatóra, így az első látásra márványból készült részek java része is csak márványutánzat. A valóság illúzióját keltő trompe-l’oeil festmények tekintetében azonban nem spóroltak a megbízók, és a kor legnevesebb művészeit bízták meg az alkotások elkészítésével, így a lépcső és környezete valóban lenyűgözi a nézőt.

Angol presztízs

Az angliai Northumberlandben található Seaton Delaval Hall puritán eleganciát sugárzó ún. palladianista, vagyis Andrea Palladio munkái által inspirált lépcsője grandiózus, ám egyúttal hűvösen távolságtartó. Csakúgy mint Európa más részein, a lépcsők Nagy-Britanniában is a magas társadalmi státusz és presztízs jelképei voltak. Ez a törekvés jelenik meg a Seaton Delaval Hall lépcsői esetében is, amelyek a tulajdonos hatalomra való törekvésének, sikereinek és a társadalmi ranglétrán elfoglalt előkelő pozíciójának megjelenítői voltak.

New York-i varázslat

A New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeum, Frank Lloyd Wright utolsó remekműve 1959-ben készült el (1943-tól dolgozott rajta). Az épület egyediségét a kör alakú átriumot körülvevő spirálisan emelkedő feljárók adják, amelyek egyesítik az épület külső és belső részét, és a látogatók hat szinten át történő végigvonulását ünneplik.

A high-tech diadala

A Renzo Piano és Richard Rogers által tervezett párizsi Pompidou központban, a high-tech építészet csúcsában a technológia iránti korabeli rajongás materializálódott. A 1977-ben megnyitott épület teljes homlokzatán egy hatalmas lépcső vezet keresztül. A funkcionalitás és a geometria diadalaként a lépcső mind a hat emeletet átszeli.