2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

10 tény az algériai háborúról

2016. február 12. 08:37

10 tény az algériai háborúról

1. Az 1954 és 1962 között zajló algériai háború az észak-afrikai ország francia gyarmati uralom alól való felszabadulása mellett a IV. Köztársaság bukásához és de Gaulle tábornok visszatéréshez vezetett. A francia parlament csak 1999-ben ismerte el, hogy a Franciaország „három tengerentúli megyéjének” tekintett Algériában 1954 és 1962 között nem „rendfenntartás”, hanem háború zajlott.

2. Az algériai felkelőket tömörítő Nemzeti Felszabadításai Frontot (FLN) 1954. november 1-jén hajtotta végre első gerillaakcióit, amelyek 1955-re már csaknem az ország egész területére kiterjedtek. Miután 1956. október 22-én a francia katonai elhárítás eltérítette az FLN több vezetőjét szállító gépet, majd az utasokat letartóztatta, a politikai megoldás reménye teljesen szertefoszlott.

3. Az Algírban a sorozatos FLN-akciók miatt megbomlott rend helyreállításával 1957 elején megbízott Jacques Massu tábornok ejtőernyősei foglyok ezreit kínozták meg, sokakat pedig – arra hivatkozva, hogy eltűntek, vagy öngyilkosok lettek – kivégeztek. Az 1957-ben letartóztatott Henri Allegnek sikerült kicsempésznie a kínzásokról írt beszámolóját. A Vallomás címmel kiadott munkából másfél hónap alatt 66 ezer példány fogyott el, ezért árusítását betiltották.

4. Az 1958 végén az V. Köztársaság élére került Charles de Gaulle tábornok felismerte, hogy az ország nagyhatalmi pozíciójának visszaszerzése érdekében le kell mondania Algériáról. De Gaulle önrendelkezési politikája hatására megszaporodtak a szélsőséges kolonialisták terrorakciói, puccskísérleteiket a tábornok azonban ellentmondást nem tűrő eréllyel verte le.

5. Az egymással rivalizáló algériai szervezetek „kávézók háborúja” néven ismert összecsapásai során mintegy 5 ezren haltak meg a franciaországi kávézókban végrehajtott robbantásokban. 

6. A francia hadsereg a háború idején becslések szerint mintegy 2 millió vidéki algériait tartott fogva átmeneti koncentrációs táborokban, hogy megakadályozza az FLN-hez történő csatlakozásukat.

7. A háborút lezáró, 1962. március 18-án aláírt eviani egyezmény értelmében a franciák megtarthatták katonai támaszpontjaikat, folytathatták nukleáris kísérleteiket, valamint a szaharai kőolaj-kitermelést is. Algériában az 1962 júliusában megtartott referendumon 6 millió támogató mellett mindössze 16 ezren szavaztak az ország függetlenedése ellen.

8. Az FLN fegyveresei kegyetlenül léptek fel az Algériában élő franciák és a franciabarát honfitársaik ellen. Áldozataik száma becslések szerint több tízezerre tehető.

9. A háborúban francia oldalon mintegy 25 ezren estek el, az algériai áldozatok száma pedig több százezerre tehető. A konfliktus során becslések szerint az aktív algíri muszlim férfiak 30-40 %-a került a francia hatóságok kezére. Az algériai állatállomány fele elpusztult, 20 ezer négyzetkilométernyi erdő pedig leégett. 

10. A háború után mintegy egymillió feketelábú (európai telepes) menekült el Algériából.  

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár