Öt furcsa betegség a középkorból

Görvélykór

A görvélykór – más néven skrofula – egy tuberkulotikus gyulladás a nyaki mirigycsomóban. Neve onnan ered, hogy a betegség lefolyása során a nyaki mirigyek nagyon megduzzadnak, ezáltal az egész nyak megvastagszik, rövidebbnek látszik, és egy disznó nyakára emlékeztet (a "scrophulae" disznócskát jelent). A középkorban igen gyakori betegségnek számított, elcsúfította az arcot, gennyedzést okozott, s akár végzetes kimenetelű is lehetett.

A köznyelvben „mal le roi” vagy king’s evil néven említett betegségről a 11-12. századtól egészen a 18. századig tartotta magát az a nézet, hogy a francia és az angol király puszta érintésével meg tudja gyógyítani. A királyok eme „varázserejének” története – habár csupán a 12. századra terjedt el véglegesen Franciaország és Anglia területén – a középkorban az első századokig, a szakrális királyságok kialakulásáig nyúlik vissza. A néphit szerint a királyi gyógyító tulajdonság valamely egyházi személy általi, olajjal történő felkenésből (unctio) származott.

A rituálé során a beteget a király megérintette a fertőzött területen, majd keresztet vetett rá, a szertartást követően pedig kezet mosott (Franciaországban ennek a víznek is gyógyító erőt tulajdonítottak). A francia király a szertartás alatt valószínűleg szakrális szavakat, az angol pedig imákat mormolhatott. A keresztet rajzoló angol uralkodó ujjai között egy arany érmét tartott, amelyet a beteg nyakába akasztott.

A 16. századtól kezdve azonban az emberek többé már nem könyöradományt láttak ebben az érmében, hanem gyógyító talizmánként tekintettek rá, amelyekkel természetesen az élelmes kereskedők komoly üzleti tevékenységet folytattak.

"Vízitörpekór"

A középkorban létezett egy betegség, amelyet az angolszászok "Water Elf Disease" (magyarul körülbelül: "Vízitörpekór") névvel illettek. A kórral olykor elfeketedett körmök, fájdalmas, vörös sebek, viszkető bőr és fáradtság járt, valamint valószínűleg a betegség nevére is utaló vizenyős, állandóan nedves szem.

Az orvoskutatók szerint minden bizonnyal ez a bárányhimlő vagy a kanyaró lehetett. Mai szemmel nézve igen mulatságos nevet adtak neki, ám a középkorban rettegtek ettől a betegségtől, amely olykor súlyos szövődményekkel járhatott.

A hiedelem szerint boszorkányok varázslatai okozták e kórt. A betegség kezelésére különböző gyógyfüvek és gyógyitalok kombinációit, majd a sörben történő áztatást ajánlották, s úgy hitték, hogy bizonyos dalok kántálása esetén eltávolítható a boszorkány okozta átok.

A leggyakoribb dal nyers fordításban így hangzik: "Bekötöm a sebeket a legjobb kötszerrel, így a seb se nem éget, se nem fakad, se nem terjed, se nem nő, se nem mélyül. Ez tart engem egészségben, s nem fáj többet semmi sem" - ezt a babona szerint háromszor kellett elismételni.

1. Görvélykór
2. Szent Antal tüze

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés