Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát

Mindeközben Magyarországon

A román vezetés ezután elérkezettnek látta az időt a román-magyar államközi kapcsolatok felmelegítésére. 1954 szeptemberében Rákosi Mátyás régi ismerőse, a nagyváradi születésű Valter Roman (születési nevén Neuländer Ernő) látogatott Budapestre, ám a magas rangú párttag Bukarestbe küldött beszámolójában Gheorghiu-Dejnek nem tetsző állításokkal színezte ki a megbeszélést. Roman hangsúlyozta, hogy Rákosi egyes területek átengedésére célzott, azzal az indoklással, hogy miután mindkét ország „a szocializmus építésének útján jár (...) ezek a kérdések felvethetők és testvéri szellemben megoldhatók”. Forráshiány révén az állítást igazolni nem lehet, mert csak a Roman által küldött feljegyzés maradt ránk, mindenesetre a politikus elérte célját, hogy a határrevízió kérdésével újra kiélezze az ellentéteket a két párt között.

Az MDP vezetése látszólag ismét meghunyászkodott a románok előtt, amikor 1955 áprilisában Emil Bodnăraș, Simion Bughici és Fazekas János Budapestre látogatott. A román vezetők a kolozsvári Útlevélhivatal fenntartását sérelmezték, mert az „fenntartja az illúziót, hogy Erdély kérdését nem oldották meg véglegesen”, illetve „segíti az erdélyi magyar soviniszta-burzsoáziát”. Erre Rákosi a – kormányfői pozícióját épp elvesztő – „nacionalista” Nagy Imrének tulajdonította annak fennmaradását. Miután Bodnăraș Rákosi fejére olvasta Valter Roman jelentését, színt vallott: „a békeszerződés Erdély kérdésében helyes (...) Valter nyilatkozatának (...) ne higgyenek”. Gerő Ernő tovább nyugtatta a román vezetőket: „ez történelem (...) Erdély kérdését egyszer és mindenkorra (...) megoldottnak kell tekinteni (...), a romániai magyarok ügye a Román Munkáspárt ügye”.

Emellett 1955 decemberében a Román Munkáspárt bukaresti kongresszusán Rákosi beszédében igyekezett elkerülni a nyugtalanságot keltő frázisokat, helyeselte a „lenini szellemű” román nemzetiségi politikát, a romániai magyaroknak pedig azt üzente, hogy „a szocialista haza felvirágoztatásán a románokkal vállvetve minden erővel dolgozzanak”. Gheorghiu-Dej külön megköszönte beszédét, erdélyi értelmiségiek azonban levélben sérelmezték a magyar pártfőtitkár hallgatását a magyar sérelmekről. A kolozsvári magyar Útlevélhivatalt 1955-ben számolták fel.

1. 103 év autonómia nélkül
2. A Magyar Autonóm Tartomány
3. Az autonómia ára
4. Mindeközben Magyarországon
5. A Maros-Magyar Autonóm Tartomány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason