Szendrey Júlia világai

A közvélemény sokáig azokat az írásokat tartotta számon Szendrey Júlia naplójaként, amelyek 1847-ben az Életképek és a győri Hazánk című lapok hasábjain jelentek meg. Amikor azonban 1925-ben előkerültek a korábban elveszettnek hitt személyes feljegyzései, kiderült, hogy az addig ismert szövegek csupán részletek Szendrey Júlia leánykori és fiatalasszonykori naplójából, és ezeken kívül még számos további naplója, naplótöredéke maradt fenn a későbbi életszakaszaiból is.

Önelemzés

Szendrey Júlia 1846 februárjában megkezdett leánykori naplója szinte kizárólag a belső világra koncentrált: elsősorban nem eseményeket, hanem gondolatsorokat és különböző lelkiállapotokat rögzített, egyfajta szemlélődő, elmélkedő létmód rajzolódott ki benne. A napló alapvető meghatározója az önelemzés: a szerző saját alaptermészetét, a külvilággal kapcsolatos viszonyát, a benne végbemenő változásokat, folyamatokat és ezek következményeit vizsgálta. Az emberi környezetet, a társadalmat a naplóíró a „világ” kifejezéssel jelölte. A feljegyzésekben feltűnően negatív társadalomképet rajzolt meg, ám mindeközben arról elmélkedett, hogy az egyes emberek is képtelenek megérteni a másik belső világát, és ez a folyamat okozza a társadalom érzéketlenségét: „De csak szánhatjuk a világot, mert mig illy hideg lett, minden egyese hasonló érzelmeket szenvedett és küzködött által.”

Az önelemzések kulcsfontosságú fogalma a szenvedély, amely a korabeli naplók többségében az önfegyelem ellentéteként, negatív, káros tulajdonságként jelent meg. Noha a kifejezés Szendrey Júlia leánykori naplójában is többnyire negatív értelemben, pusztító hatású, a boldogságot veszélyeztető, félelmetes személyiségjegyként fordult elő, mégis több ponton különbözött a korban elterjedt szenvedélyfogalomtól. Szendrey Júlia elemzései szerint szenvedély nélkül az ember érzéketlenné válik, érzések nélkül pedig nincs élet lelki értelemben. Ezt sugallja az a mondat is, amely szerint a szenvedély a lét érzékeléséhez szükséges: „Nekem fölizgatás és szenvedély kell, mi elfoglaljon, mi éreztesse, hogy élek!” A naplóíró tehát a szenvedélyt nem az önfegyelemmel, hanem a hidegséggel, vagyis az érzéketlenséggel állította szembe. A feljegyzések egy olyan fiatal leány önismeretének dokumentumai, akinek az írás az érzések megértésének, a gondolatok rendszerezésének eszközét jelentette, amelynek segítségével egyre érettebbé, határozottabbá vált az életét alapvetően befolyásoló döntések meghozatalakor is.

A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2021 téli számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"