Szendrey Júlia világai

A közvélemény sokáig azokat az írásokat tartotta számon Szendrey Júlia naplójaként, amelyek 1847-ben az Életképek és a győri Hazánk című lapok hasábjain jelentek meg. Amikor azonban 1925-ben előkerültek a korábban elveszettnek hitt személyes feljegyzései, kiderült, hogy az addig ismert szövegek csupán részletek Szendrey Júlia leánykori és fiatalasszonykori naplójából, és ezeken kívül még számos további naplója, naplótöredéke maradt fenn a későbbi életszakaszaiból is.

Önelemzés

Szendrey Júlia 1846 februárjában megkezdett leánykori naplója szinte kizárólag a belső világra koncentrált: elsősorban nem eseményeket, hanem gondolatsorokat és különböző lelkiállapotokat rögzített, egyfajta szemlélődő, elmélkedő létmód rajzolódott ki benne. A napló alapvető meghatározója az önelemzés: a szerző saját alaptermészetét, a külvilággal kapcsolatos viszonyát, a benne végbemenő változásokat, folyamatokat és ezek következményeit vizsgálta. Az emberi környezetet, a társadalmat a naplóíró a „világ” kifejezéssel jelölte. A feljegyzésekben feltűnően negatív társadalomképet rajzolt meg, ám mindeközben arról elmélkedett, hogy az egyes emberek is képtelenek megérteni a másik belső világát, és ez a folyamat okozza a társadalom érzéketlenségét: „De csak szánhatjuk a világot, mert mig illy hideg lett, minden egyese hasonló érzelmeket szenvedett és küzködött által.”

Az önelemzések kulcsfontosságú fogalma a szenvedély, amely a korabeli naplók többségében az önfegyelem ellentéteként, negatív, káros tulajdonságként jelent meg. Noha a kifejezés Szendrey Júlia leánykori naplójában is többnyire negatív értelemben, pusztító hatású, a boldogságot veszélyeztető, félelmetes személyiségjegyként fordult elő, mégis több ponton különbözött a korban elterjedt szenvedélyfogalomtól. Szendrey Júlia elemzései szerint szenvedély nélkül az ember érzéketlenné válik, érzések nélkül pedig nincs élet lelki értelemben. Ezt sugallja az a mondat is, amely szerint a szenvedély a lét érzékeléséhez szükséges: „Nekem fölizgatás és szenvedély kell, mi elfoglaljon, mi éreztesse, hogy élek!” A naplóíró tehát a szenvedélyt nem az önfegyelemmel, hanem a hidegséggel, vagyis az érzéketlenséggel állította szembe. A feljegyzések egy olyan fiatal leány önismeretének dokumentumai, akinek az írás az érzések megértésének, a gondolatok rendszerezésének eszközét jelentette, amelynek segítségével egyre érettebbé, határozottabbá vált az életét alapvetően befolyásoló döntések meghozatalakor is.

A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2021 téli számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Kétszázból mindössze hárman menekültek meg a „nagy szökésben”
• A genetikai hajlam is szerepet játszhatott Beethoven korai halálában
• Még 72 évesen is nősülni akart Goethe, a fausti lélek tökéletes ismerője
• Csekély ellenállásba ütközött Magyarország német megszállása
• Egyetlen év alatt rajzolta át a világról alkotott képünket Albert Einstein
• Felhagy németországi vagyona visszakövetelésével a Hohenzollern család
• Két évtizedre meghatározák a légiközlekedést Zeppelin gróf léghajói
• A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
• Aki német földről hozta el nekünk az indián romantikát: Karl May