Soron kívül restaurálják a domboldalba rajzolt óriást

A szakemberek és a mintegy háromszáz önkéntes körülbelül tizenkilenc tonna friss mészkövet dolgoz be a hegyoldalba faragott, hatalmas meztelen harcost ábrázoló alakzat árkaiba. A geoglifa felújítása hagyományosan évtizedenként történik, ám a legutóbbi, 2019-es munkálatokat követő heves esőzések a friss kőzet jelentős részét szinte azonnal kimosták.

Luke Dawson, a szervezet vezető természetvédelmi őre szerint a beavatkozást az enyhébb, csapadékosabb telek miatt gyorsuló erózió, valamint az alakzat kontúrjait elhalványító algák elszaporodása is indokolta. A régi anyagot kézzel távolítják el, majd a vízzel pasztává kevert friss krétát a meredek lejtőn hagyományos, generációk óta alkalmazott módszerekkel tömörítik a formába, idén a nyár elejére időzítve a munkát a tartósabb eredmény érdekében.

A bunkósbotot lóbáló, anatómiailag kifejező részletekkel ellátott figura kora évszázadokon át heves tudományos viták tárgyát képezte. A korábbi hipotézisek a prehisztorikus korszaktól a római koron át egészen a 17. századig, többek között Oliver Cromwell karikatúrájáig terjedtek. A National Trust kutatói azonban 2021-ben optikai lumineszcencia eljárással elemezték az árkok legmélyebb rétegeit, hogy megállapítsák, mikor érte utoljára napfény a kvarcszemcséket. A vizsgálat tudományosan igazolta, hogy az emlékművet a kora középkorban, 700 és 1100 között faragták a domboldalba. A legújabb történeti kutatások szerint az angolszászok valószínűleg a görög-római mitológia hősét, Herculest formázták meg a monumentális domborművön, ami a késő antik kulturális hagyományok váratlan továbbélését jelzi a szász kori Britanniában.

A felfedezés jelentősen árnyalta a brit régészet addigi ismereteit, mivel a geoglifa keletkezésének kora egybeesik a közeli Cerne apátság 10. századi alapításának idejével. Egy pogány ikonográfiát idéző alakzat és egy keresztény kolostor egyidejű jelenléte rávilágít az angolszász vallási és kulturális átmenet komplexitására.

Az 1920 óta védelem alatt álló emlék nem pusztán egy izolált régészeti lelet: a rétegtani elemzések bizonyították, hogy a helyi lakosság az évszázadok során folyamatosan karbantartotta a figurát. A mostani, kéthetesre tervezett restaurálási folyamat tehát egy több mint ezeréves közösségi tájformáló és örökségvédelmi gyakorlat szerves folytatása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban