Ritka középkori csempéket szolgáltattak vissza a wenlocki kolostornak

Közel hatvan év után szolgáltattak vissza három, 13-14. századból származó padlócsempét a shropshire-i wenlocki kolostornak – számolt be róla az angol örökségvédelmi szervezet, az English Heritage. A gyermekkori szuvenírként elvitt, majd egy dobozban fellelt töredékek között egy eddig ismeretlen sárkánymotívum is előkerült, amely új távlatokat nyit a clunyi szerzetesrend díszítőművészetének kutatásában.

A BBC tájékoztatása szerint a darabokat a ma 68 éves Simon White szolgáltatta be, aki az 1960-as évek végén, kilencéves korában tulajdonította el azokat az apátság területéről. A nyugalmazott földmérő egy költözés során, egy régi cukorkásdobozban bukkant rájuk ismét. A szervezet szakemberei a korabeli családi naplók és a leletek analógiája alapján megerősítették a származási helyet.

Matty Cambridge, az English Heritage kurátor asszisztense hangsúlyozta: bár a régióban a haughmondi apátságban és a bridgnorth-i rendházban is találtak hasonló leleteket, az eredeti helyükön lévő in situ csempék hiánya és a feltárások időrendje miatt a most visszakapott darabok egyértelműen a wenlocki lelőhelyhez köthetők.

A késő 13. és kora 14. századra datálható leletegyüttes kiemelkedő régészeti értéket képvisel. Az egyik töredéken egy oroszlánra vagy egy vicsorgó emberi arcra emlékeztető ábrázolás látható, míg a tudományos szempontból legjelentősebb darab egy sárkánymotívumot őrzött meg. A szakértők szerint ez az utóbbi minta korábban teljesen ismeretlen volt a wenlocki helyszínen, így a felfedezés jelentősen kibővíti az apátság ismert ikonográfiai repertoárját.

Bár a huszadik század közepén még gyakori volt az emléktárgyak ilyenfajta eltulajdonítása, a szervezet ma már szigorú protokollokat alkalmaz a hasonló esetek megelőzésére. A műtárgyakat állagmegóvási okokból nem helyezik vissza az eredeti padlózatba, hanem a régészeti raktárba kerülnek további tudományos vizsgálatokra.

A wenlocki kolostor az angliai középkori egyházi építészet egyik kiemelkedő központja volt, amely egykor a clunyi szerzetesrend otthonaként szolgált. A kongregáció tagjai messze földön híresek voltak az általuk emelt épületek gazdag, aprólékosan kidolgozott építészeti és belsőépítészeti díszítéseiről. A 13-14. századi, magas hőfokon égetett agyagcsempék a kolostori terek reprezentációs céljait szolgálták, vizuálisan is hirdetve a rend gazdagságát és teológiai üzeneteit.

Az egykori apátság romos területéről eltűnt, majd most épségben előkerült elemek az angol gótika ezen specifikus, magas színvonalú tárgykultúrájának hiányzó mozaikdarabjait jelentik, amelyek érdemben hozzájárulnak a középkori szerzetesrendek mindennapi környezetének pontosabb rekonstruálásához.