Rés a vasfüggönyön: így menekültek a magyarok 56-ban

A „disszidensek” összetétele

Az új hatalom a stabilizálódás hónapjaiban megkísérelte felmérni a forradalom okozta „károkat”, melynek részeként utasítást kapott a Központi Statisztikai Hivatal az országot elhagyókról szóló részletes jelentés elkészítésére. Ez 1989-ig szigorúan titkos dokumentum volt.

A felmérést nehezítette az osztrák, jugoszláv vagy magyar hatóságoknál nem jelentkezők „láthatatlansága”, tehát akik illegálisan menekültek ki, majd vándoroltak tovább, vagy – ugyancsak illegálisan – szöktek vissza Magyarországra. A bécsi, illetve a belgrádi belügyminiszteri jelentések szerint 1957 április 6-ig 174 704 magyar érkezett Ausztria, míg május 26-ig 19 181 fő Jugoszlávia területére. Ebből a közel 194 ezer főt számláló embertömegből kell tehát kiindulnunk.

A KSH adatai alapján két részre oszthatjuk az országot elhagyókat: a legális, illetve az illegális határátlépőkre. 12 345 személy kapott 1957 újévétől nyaráig kivándorló útlevelet a belügyminisztériumtól, ennyi legális emigránsról beszélhetünk tehát. Ezen kivándorlók fele Izraelbe ment, néhányszázan pedig valamely nyugati államba való kiutazásra kapott engedélyt.

Ami a menekülők földrajzi eloszlását illeti, legtöbbjük (81 ezer fő) budapesti lakos volt, a főváros így 4,2%-os népességveszteséget könyvelhetett el csak a menekültáradat következtében. Felülreprezentált volt még a Dunántúl, különösen Sopron: a települések közül arányaiban a Leghűségesebb Város szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget, ahol egy, a lakosok 12%-át kitevő ötezer fős csoport emigrált. A legalacsonyabb kivándorlási kedv az Alföld lakosságára volt jellemző, ugyanis a menekültek mindössze 7%-a került ki hazánk legnagyobb tájegységéről.

Az 1956-1957-es menekültek társadalmi-foglalkozási összetételük szerint kétharmaduk volt eltartó, míg egyharmada eltartott. A keresők közel kétharmada munkás, negyedük szellemi dolgozó és kevesebb, mint 10%-uk a mezőgazdaságból élők közül került ki. Az értelmiségi dolgozók közül a műszakiak voltak többségben, míg az orvostársadalomnak például 730 tagja emigrált. Az egyetemi, vagy főiskolai hallgatókat az eltartottak közé sorolták, ezen réteg 11%-a hagyta el az országot, hozzávetőlegesen 3200 fő. Egyetemi, vagy egyéb oktató-kutató 261, míg művész 1108 darab volt a menekültek között.

Leghíresebb kalandban a Soproni Bányaipari és Erdészeti Főiskola tagjai részesültek, ugyanis az intézmény teljes létszámban Ausztriába távozott. A hallgatókra és oktatókra nyomban lecsapott Kanada, aki szívesen fogadta a szakembereket, így a soproni főiskola Vancouver mellett folytathatta működését néhány hónap múltán.

1. Az első menekülthullám 1945 óta
2. Forgószél hadművelet
3. Határincidensek
4. A „disszidensek” összetétele
5. Menekülttáborok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason