Rés a vasfüggönyön: így menekültek a magyarok 56-ban

Határincidensek

November 13-án már jelentések futottak be Bécsbe több határsértésről is a magyar és szovjet katonák részéről, amelyek szerint a forradalmat leverő fegyveresek nemcsak átlőttek a határon, de nem egy esetben Ausztriában is üldözték és visszahurcolták a menekülőket. A nyugatra áramlást emellett hídrombolásokkal is igyekeztek megakadályozni: 15-én a Celldömölk-Szombathely vasúti hidat robbantották fel, amelyen addig tömegével érkeztek a budapestiek a nyugati határszélre. A mosontarcsai (Andau, Ausztria) híd nemcsak az 1956-os emigráció, de a hidegháború szimbólumává is vált rövid időre, ugyanis több tízezer magyar számára jelentette a szabadság kapuját. A Hansági-csatornát átívelő hidat még az Egyesült Államok (akkor még csak) alelnöke, Richard Nixon is fölkereste 1956-os ausztriai látogatásakor, miután a Szovjet Hadsereg alakulatai lerombolták.

22-én a határon folyó Einzerkanalban találtak egy fagyhalált szenvedett menekültet, ugyanis miután a szovjet erők az azon átívelő hidat is felrobbantották, a menekülők úszva kíséreltek meg célt érni. Ugyanezen a napon egy másik szignifikáns esemény is történt: egy szovjet baka csatlakozott a menekültekhez és kért Ausztriában menedéket.

A határátlépők áradata november 28-án tetőzött: ekkor egy nap alatt 8 537 menekült lépte át a határt. A Szovjet Hadsereg túlzott aktivitásának meglett az eredménye, ugyanis ezen a napon lőttek le az osztrák csendőrök egy, a menekülteket Ausztriába is üldöző szovjet katonát. Az esetből végül nem lett diplomáciai botrány. A szovjet erők december 9-én kezdték meg a magyar-osztrák határ elaknásítását Horvátlövő és Vaskereszt között, amelyet egészen 1957 áprilisáig folytattak, szögesdrótokkal is kiegészítve. A menekülni vágyóknak ezért új útvonal után kellett nézniük. A szintén szocialista, bár a szovjet tömbbel nem szövetséges Jugoszláviát roppant kínos helyzetbe hozták, ugyanis a délszláv vezető, Josip Broz Tito éppen normalizálta viszonyát Hruscsovval.

A zömmel a mai magyar-szlovén határon át menekülteket a hadsereg zsúfolt barakkjaiba zárták, majd a táborokat szögesdróttal körbekerítették. A déli szomszédunknál menedéket lelt közel 20 ezer magyart végül továbbengedték nyugatra, egytizedét a délszláv hatóságok visszatoloncolták, vagy önként hazatért, hétszáz pedig Jugoszláviában telepedett le az őshonos magyar kisebbségekhez csatlakozva.

1. Az első menekülthullám 1945 óta
2. Forgószél hadművelet
3. Határincidensek
4. A „disszidensek” összetétele
5. Menekülttáborok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái