Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt 

Pár lépésre Rómától

Hannibál seregének ekkor már csak 80 mérföldet kellett volna megtennie, hogy elérje Rómát. Ez kevesebb, mint tíz napi menetelésnek felel meg. Ekkoriban jelentős római katonai erő már nem állt a pun hadvezér útjában, így minden adott volt ahhoz, hogy az utolsó csapást is bevigye a köztársaságnak.

Ezek után azonban jogosan tehető fel a kérdés: miért nem próbálta meg bevenni Rómát Hannibál? Egyértelmű válasz nincs, a történészek azonban az elmúlt évezredek folyamán számos válaszlehetőséget vázoltak fel.

A Servius-fal maradványai Rómában, 1902.

Míg Livius nem tett említést arról, hogy a pun stratégának lett volna ilyesfajta szándéka, Polübiosz úgy vélekedett, hogy a pun hadvezér még nem látta elérkezettnek az időt a metropolisz elleni offenzívára.

A legtöbben a görög történetíró magyarázatát el is fogadták. Az emellett érvelő szakértők szerint Hannibál nem rendelkezett megfelelő létszámú haderővel Róma elfoglalásához, és ha a várost ostrom alá is vették volna a pun seregek, a rómaiak Tiberisen fenntartott utánpótlási vonalát nem tudták volna blokád alá venni, vagyis a város kiéheztetése nem jöhetett számításba.

Ráadásul az offenzívához szükség lett volna megfelelő ostromgépekre is, amelyek azonban nem álltak Hannibál rendelkezésére, megépítésük pedig roppant időigényes folyamat lett volna. Ez a pun sereget minimum hónapokra, de inkább évekre lefoglalta volna, és a mozgó háborút – amelyben a pun vezér elképesztő stratégiai képességei a leginkább érvényesülhettek – állóháborúvá merevítette volna.

Ez persze kiváló alkalmat jelentett volna a római haderőnek, hogy összeszedje magát, és újult erővel vegye fel a harcot a betörő ellenséggel szemben. Emellett nem szabad elfelejteni – mondják az elmélet mellett kardoskodó történészek –, hogy Rómát a Kr. e. 4. század végén bekövetkezett gall betörés után jelentősen megerősített ún. Servius-féle városfal védte.

1. Elefántokkal az Alpok hágóin át
2. Lótetemekből vetett ágyak
3. Lángba borult szántóföldek és síró római asszonyok
4. Pár lépésre Rómától
5. Végzetes hiba?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban