Rejtély a történelemben: egy megsemmisített római légió története

III. Vologas arcképe egy korabeli pénzérmén (Forrás: Wikipédia / Classical Numismatic Group / CC BY-SA 3.0)

Kr. u. 161-ben III. Vologas parthus király villámgyors támadással tört be a mai Örményország területére. Egy rövid, de véres összecsapásban teljesen megsemmisítette a Marcus Sedatius Severianus vezette római sereget – több mint ötezer katona halálát okozva ezáltal. A források azonban meglehetősen szűkszavúan számolnak be erről a brutális eseményről – azt például máig homály fedi, hogy pontosan melyik légió veszett oda.

A békés császár halála és a hatalomváltás

A történetet igazából nem is a parthusok támadásával, hanem Antoninus Pius császár halálával érdemes kezdenünk. A békeszerető uralkodó Kr. u. 161. március 9-én hunyt el, feltehetően egy ismeretlen betegség miatt – bár gyorsan elterjedt a pletyka, hogy valójában mérgezés áldozata lett. Akárhogy is történt, egyvalami biztos: húszéves uralkodása után két fogadott fia, Marcus Aurelius és Lucius Verus lépett trónra. Ez a kettős hatalomátvétel példátlan volt a birodalom történetében – nem véletlenül. A kialakult helyzet ugyanis nemcsak a birodalom szilárdságát ingatta meg, hanem a parthusokat is felbátorította, hogy támadást indítsanak ellenségük ellen.

A parthusok támadása

III. Vologas Kr. u. 161-ben indított támadást Róma keleti birtokai ellen. Újra fellángolt az a több évszázados küzdelem, amely Szíria, Mezopotámia és Örményország feletti uralomért zajlott. Két nagy előnye volt a parthus hadseregnek – a nehézpáncélos lovasok (katafrakták), illetve a mozgékony lovas íjászok. Kiváltképpen ez utóbbiak ellen ugyanis a római légiók nehezen tudtak védekezni – ami végül a vesztüket okozta.

Elegeia tragédiája

Az első összecsapás az örményországi Elegeia városánál történt. Itt állomásozott Marcus Sedatius Severianus légiója. A parthusok gyorsan bekerítették a rómaiakat, és heves nyílzáporral megsemmisítették őket. Dio Cassius így írt erről: „Vologas úgy kezdte a háborút, hogy minden oldalról bekerítette a római légiót, és az egész haderőt nyílzáporral pusztította el.” Egyetlen ütközet alatt megsemmisült tehát egy teljes római légió, katonáival és parancsnokaival együtt.

A római légió rejtélye

De melyik egység pusztult el Elegeiánál? Erre a kérdésre nincs egy egységesen elfogadott válasz a történettudományban. Dando-Collins történész szerint minden jel arra mutat, hogy a XXII. Deiotariana lehetett az. A legfőbb indok: Marcus Aurelius korában már nem említik a légiók között. Ez a katonai egység egyébként a Kr. e. 1. században alakult Galatában és nagyon sokáig örmény területeken állomásozott. A 2. század közepétől azonban egyetlen forrás sem említi a légiók között.

Más kutatók a IX. Hispana légióra gyanakodnak, amelynek pontos történetét rejtélyes homály fedi. Egyesek szerint a katonai egység Britanniában, míg mások szerint Örményországban semmisült meg – egy valami biztos csupán: a 2. század közepétől ezt a légiót sem említik források.

Máig megoldatlan talány

Kétezer év múlva is rejtély, melyik római légió esett áldozatul a parthusok támadásának. Annyi azonban biztos, hogy Severianus seregének pusztulása örökre beírta magát Róma legsúlyosabb katonai katasztrófái közé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői