Régészeti szenzáció: a Secwépemc nép rejtett öröksége

Illusztráció

Ősi falvak nyomában

A kulturális örökség megőrzését célzó tanulmány első szakaszában több tucat korábban ismeretlen falut tártak fel a régészek. A kutatást a Williams Lake First Nation, az Esk’etemc és az Inlailawatash LP vezette, különös tekintettel a földcsuszamlás és erdőtüzek által veszélyeztetett történelmi helyszínek dokumentálására.

A feltárások a Hanceville környékétől a Chilcotin folyó torkolatáig, egészen a Farwell Canyonig terjedtek. Bár korábban is ismert volt, hogy a térségben Secwépemc falvak romjai találhatók, a legújabb leletek új megvilágításba helyezik e közösségek történetét. A régészeti bizonyítékok szerint az itt virágzó települések legalább 4000 éves múltra tekintenek vissza – adta hírül az Ancient Pages.

Secwépemc leletek amiket meg kell menteni

A kutatás során 70 régészeti lelőhelyet azonosítottak. Ebből 31 egykori Secwépemc falvak maradványa, további hét pedig szakrális jelentőségű temetkezési helyek, barlangok és sziklarajzok. A lelőhelyek közel fele már most is károsodott – részben a természeti csapások, például a 2017-es erdőtűz és földcsuszamlások miatt.

Whitney Spearing, a Williams Lake First Nation természeti erőforrásokért felelős igazgatója szerint a felfedezések történelmi jelentőségűek. „Ezek a gödörházak régebbiek, mint a piramisok! Hihetetlen, hogy még mindig új dolgokat tanulunk azokról a közösségekről, amelyek itt évezredeken át éltek.”

Veszteség és újrakezdés

A tanulmány feltérképezte négy jelentős Secwépemc falu – Tecwilúps (Tsenqlews), Nexelp (Pesxenmétkwe), Kwomesken (Kwellk̓ém̓t) – helyzetét, amelyek közül három jelenleg is súlyosan veszélyeztetett. Néhány újonnan azonosított helyszínt eddig hivatalosan nem is dokumentáltak.

A 19. század végén élt etnográfus, James Teit munkájára is reflektál a kutatás. Spearing kiemelte: „Mindig tudtuk, hogy több település létezett, mint amit Teit írásai említenek.” A felfedezések megerősítik, hogy a Ste’tlemc néven ismert közösségek már több ezer éve jelen voltak a térségben, sőt, kereskedelmi csomópontként működtek.

Örökségvédelem

A tanulmány második szakaszában a kutatás terepi munkával folytatódik: felmérik a károkat, és stratégiát dolgoznak ki a helyreállításra és a hosszú távú megőrzésre. A cél, hogy a jövő generációi számára is fennmaradjanak ezek a történelmi helyszínek.

Willie Sellars, a WLFN vezetője így fogalmazott: „Ez a munka túlmutat a régészeten. Az Öregek történeteit tiszteljük, a szellemünket őrző helyeket védjük, és biztosítjuk, hogy a jövő generációi is kapcsolatban maradjanak e földdel.”

A tanulmány a Secwépemc közösségek mellett más őslakos nemzetek – például a Tsilhqot’in – bevonásával folytatódik, közös célként a kulturális örökség védelmét és a földdel való együttélést helyezve előtérbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"