2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Óvakodj a bűvésztől: Hieronymus Bosch boszorkányos víziói

2020. december 19. 08:21 Romek Dóra

Nagyméretű asztal, közepén egy csíkos kehellyel, egy pálcával, két üveggolyóval, valamint két gyűszűszerű pohárkával és egy békával. Az asztal egyik oldalán néhány alakból álló csoport, míg a másikon egyetlen figura látható. Ez utóbbi bal kezében kosarat fog, amelyből egy állati szempár kukucskál ki, másik kezében egy üveggolyót emel magasra. A vele szembenálló csoportosulásból első látásra egy, az asztal fölé hajló, meghatározhatatlan nemű figura tűnik ki – a körülötte állók egy része az asztalt nézi, mások az asztal túloldalán magányosan állót, némelyek a távolba révednek, és van, aki az égre emeli a tekintetét.

Bosch

A cinkos boszorkányüldöző

A jobb oldalon álló, fekete kalapos figura és az asztal túloldalán előre hajló alak közötti kapcsolat kétségtelen. Hogy pontosan mi történik, az az első pillantásra nem egyértelmű. Ahhoz, hogy meglássuk a részleteket, közelebbről kell szemügyre vennünk a festményt: a hajlott hátú alak szájából egy béka feje lóg ki, ebből arra következtethetünk, hogy az asztalon látható másik varangy is az ő szájából ugrott elő, ő köpte ki. Tekintetét egyértelműen a vele szemben álló férfi kezében lévő golyóra szegezi, mintha megbabonázták, hipnotizálták volna. Mindeközben a golyót tartó kalapos figura, kissé hátralépve az asztaltól, leeresztett szemhéjai alól, lebiggyesztett szájjal, sztoikus nyugalommal figyeli az eseményeket. Ő a bűvész, a mágus, a történések irányítója – a szemek és az elmék megtévesztője, a hiszékenyek megvezetője, akinek a kezét kell figyelni, mert csal.

Az asztalon az antikvitás korában is ismert, ma leginkább talán az „itt a piros, hol a piros” játékhoz hasonlítható mutatvány eszközei. Ezekkel éppen elkápráztatja a vele szemben álló, talán férfi-, talán nőalakot. A megbabonázott figura mögött egy férfi áll, aki a fejét magasra, a tekintetét pedig az égre emeli, miközben jobb kezében a hipnotizált alak oldalán lógó pénzes zacskót fogja – minden bizonnyal azért, hogy annak tartalmát eltulajdonítsa. A körülöttük állók mindebből semmit sem vesznek észre, gyanítható azonban, hogy a bűvész pontosan tudja, mi is történik.

Szaporodó bűncselekmények

Hieronymus Bosch a Németalföld egyik legfontosabb kereskedővárosának számító Hertogenbosch városában született, felmenői között több festőt is találunk. Az eredetileg Aachenből származó festőcsalád a XV. század második felében már ebben az igen gyorsan fejlődő, gazdagodó, népesedő településen élt, és nem véletlenül választotta magának családnévként a városka nevének második tagját. Az 1470-es évek közepén készült Bűvész című festménye egy olyan korban született, amikor – ahogyan az a gyorsan növekvő települések esetében törvényszerű – megszaporodtak az olyan nagyvárosi bűncselekmények, mint a lopás, a rablás, a szélhámosság.

A helybeliek ismerték egymást, ezért a veszélyt mindig az idegenek jelentették: az utazók, a vándorművészek, a magukat orvosnak mondó kuruzslók, a zenészek, a bohócok és a bűvészek, valamint a közöttük megbújó tolvajok, zsebesek. Más veszély is leselkedett azonban a kor gyermekeire, és ez ugyanúgy része volt a hétköznapjaiknak, mint például a zsebtolvajlás. És ez az inkvizíció volt.

A boszorkányüldözés harmadik hulláma VIII. Ince 1484-es bullája után vált igazán véressé. Az inkvizíciót a domonkos rend irányította és tartotta kézben – úgy is fogalmazhatunk, hogy a dominikánusok voltak a pápa különleges boszorkányelhárítói. És bár Németalföld gyorsan gazdagodott, a népesség iskolázottsága – Európa délebbi országaihoz képest – elmaradott volt. Azt hihetnénk, hogy könnyen és gyorsan el lehetett velük hitetni mindent, amit az inkvizíció a boszorkányokról és az eretnekekről terjesztett. A képlet azonban nem volt ennyire egyszerű.

A Burgundiához tartozó Hertogenbosch 1477-ben Habsburg-uralom alá került – azoknak a Habsburgoknak az uralma alá, akik követték és folytatták VIII. Ince tevékenységét. Miksa főherceg, aki Burgundia első Habsburg ura volt, kifejezetten szoros együttműködést ápolt a domonkosokkal. A németalföldiek hamar szembekerültek tehát a rajtuk uralkodó katolikus Habsburgok által támogatott inkvizícióval és az ezt tűzzel-vassal terjesztő domonkosokkal, akiket határtalanul gyűlöltek, és határozott ellenszenvvel tekintettek arra a hisztérikusságra, amellyel az egyház ellenségeit üldözték. Amikor például 1481-ben egy domonkos szerzetes eretnekséggel vádolta Gent számos polgárát, a városi tanács azonnal letartóztatta a szerzetest.

A fehér ruhás szerzetesek öltözékéhez egészen hasonló ruhát visel az a férfialak, aki a bűvész asztala fölé hajló figura pénzeszsákját igyekszik elemelni – a hasonlatosság egészen biztosan festői tudatosság. Az öt különböző változatban létező kép egyikén a történet folytatása is megjelenik: a háttérben – a magas téglafal helyett – a városka házai látszanak, egyikben a fehér ruhás figura bebörtönözve, míg a még távolabbi háttérben egy akasztófa tűnik fel, amely egyértelműen arra utal, hogy a szerzetes „lógni fog”. Az ugyanezt a témát feldolgozó művek közé tartozik egy metszet is, amelyen egy rímekbe szedett intelem is figyelmeztet: a világ tele van csalókkal, akik mindenféle trükkökkel igyekeznek figyelmünket elterelni, de ne higgyünk nekik, hiszen „aki elveszti a pénzeszsákját, az megfizet érte”.

A festménnyel kapcsolatos egyik kérdés, hogy Bosch vajon a szemfényvesztést vagy inkább a lopást kívánta-e ábrázolni. Ha tisztában vagyunk azonban a korábban tárgyalt történelmi és gazdasági háttérrel, rájövünk: együtt a kettőt, hiszen a szemfényvesztés és a lopás kéz a kézben jár. Ha figyelmünket elvonják a talmi trükkök, csodák, közben számunkra értékes dolgoktól foszthatnak meg bennünket. Az ellenreformáció, a humanizmus, Rotterdami Erasmus tanításai állnak Hieronymus Bosch festményének a mondanivalója mögött: a bűvész és a feltehetően vallásos szerzetes együtt dolgoznak, a világi és az egyházi hatalom összefonódik, az inkvizíció boszorkányüldözése valójában a hatalom megerősítése, az elnyomás fokozása.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár