Ősi kereskedelemre utalnak a panamai sírokban talált smaragdok

Smaragd, amelyet az El Caño T4-es sírjában találtak, egy női rézfigura (Kr. u. 800–1000) hasában helyeztek el. Kép: C. Mayo Torné

A Panamai Műszaki Egyetem régésze által vezetett kutatás két csendes-óceáni partvidéki lelőhely, El Caño és Sitio Conte 800 és 1000 közötti időszakból származó elit temetkezéseit vizsgálta. Ezekben a gazdagon felszerelt – egyebek mellett fosszilizálódott megalodonfogakat, pirittükröket és aranytárgyakat is rejtő – sírokban mindössze nyolc smaragdszerű követ ismertek eddig, amelyeket jellemzően réz pókmedálokba, arany macskaféleségekbe és emberalakú függőkbe foglaltak.

A szakemberek öt kőzet roncsolásmentes archeometriai elemzését – röntgenfluoreszcencia, infravörös spektroszkópia és fotolumineszcencia – végezték el, majd az eredményeket huszonkét ismert ecuadori és kolumbiai smaragd kémiai profiljával vetették össze.

A kémiai markerek egyértelműen igazolták, hogy a drágakövek a kolumbiai Nyugati Smaragdövezetből (a Muzo-bányák vidékéről), illetve a keleti Chivor térségéből származnak. Ez a leletegyüttes jelenti a smaragdok eddig ismert legészakibb előfordulását a gyarmatosítás előtti Amerikában.

Dr. Mayo Torné elemzése rámutat, hogy a nyersanyag nem közvetlen kapcsolatok útján jutott el Panamába, hanem egy úgynevezett láncolatos cserekereskedelem révén. A presztízstárgyak tengerparti és folyami közösségek hálózatán, kézről kézre adva tették meg a jelentős távolságot, ahelyett, hogy specializálódott távolsági kereskedők szállították volna őket a végcélhoz.

A mikroszkópos vizsgálatok a megmunkálás technológiájáról is fontos adatokat szolgáltattak. Míg egyes kövek kész ékszerként érkeztek a térségbe, másokat a helyi kézművesek próbáltak átfúrni. A leleteken látható sérülések és rontott fúrási kísérletek a rendkívül sérülékeny kristályszerkezet megmunkálásának korabeli nehézségeit bizonyítják. Az a tény, hogy a repedt, hibás köveket is felhasználták a sírmellékletekben, a nyersanyag kiemelkedő szimbolikus és politikai értékét mutatja. A kutatók szerint a drágakövek nemcsak luxuscikkek voltak, hanem fontos diplomáciai funkciót is betöltöttek: politikai szövetségeket pecsételtek meg, vagy adófizetési kötelezettségek teljesítésére szolgáltak.

A Gran Coclé kultúra e kiemelkedő korszaka azonban az első évezred végén lezárult. A régészeti adatok szerint 1000 körül a smaragdok és más importált luxustárgyak hirtelen eltűntek a közép-panamai régióból. Ez a folyamat egybeesett a helyi törzsfőnökségek gazdasági és kereskedelmi befolyásának hanyatlásával, valamint a monumentális elit temetkezési helyek használatának felhagyásával.

A szakemberek a jövőben térinformatikai módszerekkel kívánják pontosan rekonstruálni azokat az egykori interakciós központokat és útvonalakat, amelyek évszázadokon át összekötötték a dél-amerikai bányavidékeket Közép-Amerikával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma