Őrült uralkodók II.

II. Lajos, a hattyúkirály

A Bajorországot 1864-től, 18 éves korától irányító II. Lajos már gyermekkorában elszigetelődött az emberektől, s egyre inkább a művészetek, valamint egyfajta kitalált mesevilág felé fordult. Gyakran mondogatta, hogy XIV. Lajos szellemével diskurál (szolgáinak egyébként a Napkirály öltözékeit kellett hordaniuk), volt, hogy a legnagyobb hóesésben kint terített magának asztalt, s hőségre panaszkodott, máskor pedig a kacagásától volt hangos a szobája, pedig biztosra vehető, hogy nem volt vele senki.

Nem szerette a társaságot, azonban ha néhanapján elment egy bálba, annyi alkoholt fogyasztott, hogy másnap semmire sem emlékezett. Ha pedig nem ivással töltötte az általa rendezett fogadásokat, akkor egy óriási virágkölteményt készíttetett a színhelyre, s abban elbújva "vészelte át" a partikat. Lajos egyik kedvenc időtöltése volt, hogy ezüstvértet öltve, hattyú formájú csónakjában, Lohengrin-ként hajózott (Richard Wagner egyik háromfelvonásos operájának címszereplője, aki hattyú vonta csónakon érkezett több színben is). A 2004-ben a BBC-nek nyilatkozó Heinz Häfner pszichiáter szerint Lajos nem nevezhető a szó egzakt értelmében elmebajosnak, azonban tény, hogy furcsaságainak se szeri se száma.

A tündérkirálynak is nevezett uralkodó a politikában gyakran naivnak bizonyult, azonban meg kell jegyeznünk, hogy az 1880-as években történő visszavonulásáig ténylegesen is ő irányította a Bajor Királyságot, amelyet Bismarck kénye-kedve szerint használhatott fel céljainak eléréséhez. A porosz miniszterelnök a német egység megteremtése érdekében előjogokat kínált a bajor királynak, aki igen naivan úgy gondolta, hogy a német uralkodói trónon felváltva fog székelni a porosz, illetve a bajor király, országa pedig jelentős területekkel fog gazdagodni.

Lajos egyre inkább eltávolodott a politikától, s magától a bajor udvartól is, éjjelente járta birtokait, valamint országában utazott, a nappalt pedig alvással töltötte. Az 1860-as évek végétől már csak Wagner zenéje, valamint az építészet foglalkoztatta. A francia paloták mintájára nagyarányú építkezésekbe kezdett az Alpokban, aminek eredményeként Bajorország adóssága hamarosan kétszer annyi lett, mint évi jövedelme.

A fantázia- és álomvilágban élő király az 1880-as évekre teljesen elzárkózott a külvilágtól, ezért 1886. június 10-én egy orvosokból álló bizottság elmebetegnek nyilvánította. Ezután nagybátyja, Luitpold herceg lett a régens. Lajost a Starnbergi-tó melletti Schloss-Bergben található elmegyógyintézetbe szállították, ahol 1886. június 13-án a tóba ugorva követett el öngyilkosságot. Ekkor pszichiátere is meghalt, miközben próbálta kimenteni. Ez a történet sokak fantáziáját megmozgatta, így sokan ma is azt gondolják, hogy Lajos gyilkosság áldozata lett.

1. II. Lajos, a hattyúkirály
2. A jószívű V. Ferdinánd
3. Siránkozó Mária
4. A fiúölő Rettegett Iván
5. A magát farkasnak képzelő VI. Károly

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"