Ólom alapú sminkkel érték el a társadalmi ideált jelentő sápadtságot az ókori görög nők

A pszimüthion az ókori Hellász egyik legszélesebb körben használt szépítőszere volt. Ez a rendkívül mérgező, ólom-karbonátból álló fehér anyag számít a görög világ egyik első dokumentált, mesterségesen előállított kozmetikumának. Használatáról a források már legalább az i. e. 5. századtól kezdve beszámolnak. Theophrasztosz ókori tudós értekezése szerint ezt a „sztárkozmetikumot” ecetbe áztatott ólomból állították elő: a fém felületén kicsapódó fehér anyagot lekaparták, majd porrá őrölték – a folyamat feltehetőleg különálló műhelyekben zajlott.

A sminket általában kis tabletta vagy pirula alakúra formázták, és egy kisméretű, püxisnek nevezett kerámiaedényben tárolták. A tablettákat használat előtt összetörték, majd folyadékkal kikeverve könnyen a bőrre felvihető pasztát kaptak. Az arc a felvitelt követően sápadt, fényes árnyalatot öltött.

Az ókori görög nők körében ugyanis a fehér bőr számított az abszolút szépségideálnak. A görögök hatalmas társadalmi jelentőséget tulajdonítottak a bőrszínnek, mivel az a nem, a foglalkozás és a társadalmi státusz szimbolikus jelzőjeként is működött. A férfiakat a művészetekben általában sötétebb vagy napbarnított bőrrel ábrázolták, míg a nőket észrevehetően világosabbal, ami az eltérő társadalmi szerepekből fakadt. A férfiak aktívan részt vettek a szabadban zajló közéletben: dolgoztak a földeken, jelen voltak a gyűléseken, az agorán vagy a bíróságokon, így a barnaság a polgári aktivitás jele volt. A gazdag nők munkája ezzel szemben elsősorban az otthoni szférára korlátozódott. A tehetős családokból származó hölgyeket sokkal kevesebb napfény érte, ezért a sápadt bőr a tiszteletre méltóság, a szerénység és a magas társadalmi rang szimbólumává vált. Ezt az összefüggést Homérosz költeményei is megerősítik, ahol a női bőrt dicsérő jelzők mindig a fehérséget emelik ki, olyan erényekhez kapcsolva azt, mint a tisztaság és a mértékletesség.

Noha a pszimüthion rendkívül népszerű volt, használatát heves kritikák is érték. Számos ókori szerző bírálta a smink túlzott alkalmazását, mondván, hogy az elrejti a nő „valódi” arcát. A megjelenés ilyetén mesterséges módosítását sokan a megtévesztés egyik formájának tartották.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait