Nyolc hercegnő, aki Japán krizantém trónjára ülhetett a történelem során

A császárnő és a szerzetes

A korszakra jellemző gyakorlatot folytatva Sómu császár is lemondott a trónról 749-ben és élete hátralevő részét buddhista szerzetesként élte le. Japán trónját lányára hagyta, aki Kóken császárnőként uralkodott 749 és 758 között, amikor lemondott a trónról unokatestvére, Dzsunnin császár javára. Néhány évvel később azonban a császárnő újra magához ragadta a hatalmat és 764-770 között Sótoku néven ülhetett ismét a trónon.

Második uralkodása alatt viszonyba keveredett egy Dókjó nevű szerzetessel, akit előbb papi főminiszterré, majd Hoóvá, vagyis papi császárrá nevezett ki. Dókjó 770-ban kísérletet tett a császári trón megszerzésére is, de ebben a császárnő halála és az arisztokrácia ellenállása végül megakadályozta őt.

1. Egy kompromisszum, amely először ültetett nőt Japán trónjára
2. Aki kétszer is trónralépett
3. A háttérből irányító nagymama
4. Rézbányák és népszámlálás
5. Anyja lánya
6. A császárnő és a szerzetes
7. Aki alatt elbukott a japán kereszténység
8. Az utolsó császárnő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"