Nyolc hercegnő, aki Japán krizantém trónjára ülhetett a történelem során
2017. május 22. 16:47
Korábban
A császárnő és a szerzetes
A korszakra jellemző gyakorlatot folytatva Sómu császár is lemondott a trónról 749-ben és élete hátralevő részét buddhista szerzetesként élte le. Japán trónját lányára hagyta, aki Kóken császárnőként uralkodott 749 és 758 között, amikor lemondott a trónról unokatestvére, Dzsunnin császár javára. Néhány évvel később azonban a császárnő újra magához ragadta a hatalmat és 764-770 között Sótoku néven ülhetett ismét a trónon.
Második uralkodása alatt viszonyba keveredett egy Dókjó nevű szerzetessel, akit előbb papi főminiszterré, majd Hoóvá, vagyis papi császárrá nevezett ki. Dókjó 770-ban kísérletet tett a császári trón megszerzésére is, de ebben a császárnő halála és az arisztokrácia ellenállása végül megakadályozta őt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap