2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nincs is negyedik sírkamra Amphipoliszban?

2014. november 3. 10:27 MTI

Csalódottan jelentette be a görög kulturális minisztérium a héten, hogy nem találják a Nagy Sándor korához köthető észak-görögországi monumentális temetkezési helyen, a feltárás alatt álló Amphipoliszban a lázasan keresett negyedik termet, a feltételezett sírkarmát, ahol egy magas rangú ókori személyiségnek, leginkább a nagy makedón hódító egyik családtagjának - esetleg magának az ókori uralkodónak - a földi maradványait remélték felfedezni. 

Lina Mendoni, a kulturális minisztérium főigazgatója szerint a majdnem üresen talált harmadik kamra az utolsó, onnan nem vezet átjáró sehova. A régészek azért reménykedtek egy negyedik, koporsót tartalmazó sírkamrában, mert a falban találtak egy nyílást, de arról kiderült, hogy csak egy korábban eltávolított márványgerenda üres helye.

Az amphipoliszi régészeti múzeumban tartott sajtótájékoztatóján a főigazgató egyben megerősítette, hogy a temetkezési helyet sírrablók valamikor kifosztották, ami ugyanakkor szerinte annak jele, hogy mégiscsak egy jelentős személyiséget temethettek oda. Hangoztatta, hogy noha az ásatások zsákutcába jutottak, a feltárt temetkezési hely "rendkívül fontos, nemcsak a régió és Makedónia, hanem az egész régészet és történettudomány számára". Szerinte a lelőhelyet és az ott talált leleteket "talán 10-15 éven át is tanulmányozni fogja a tudományos közösség".

A kudarc ellenére a régészek folytatják az ásást, immár lefelé, abban a reményben, hogy mélyen a harmadik kamra alatt esetleg mégis megtalálják a keresett koporsót. Van, aki úgy véli, hogy a harmadik kamra lehetett a végső nyughelye valakinek, de onnan sírrablók elvitték az emberi maradványokat. Mások szerint az sem biztos, hogy a sírt valaha is befejezték vagy használatba vették.

A görög régészek 2012-ben kezdték feltárni az Amphipoliszhoz közeli területet, és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A kutatók eddig két szfinxet, egy ritka motívumú monumentális mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát találtak. A sír keletkezési idejét az i.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.

Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forint) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár