2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Valóban II. Philipposz sírját találták meg Verginában

2014. október 13. 13:00

Egy közel 40 éves, élénk régészeti vita végére tett pontot egy görög kutatócsapat, amely megerősítette, hogy az 1977-ben a verginai háromkamrás királyi sírban megtalált csontok valóban Nagy Sándor apjához, II. Philipposzhoz tartoznak. Mellette azonban nem legutolsó felesége, hanem egy szkíta nő pihent.

Komplikált szerelmi ügyek

Az amphipoliszi temetkezési dombtól mintegy 150 kilométerre lévő királyi sírban lévő maradványokat antropológiai vizsgálatoknak vetették alá: a kamrákban talált 350 csonton, illetve csonttöredéken elvégzett elemzések felfedték a betegségek, valamint a fizikai sérülések látható nyomait, amelyek segítettek az azonosításban. A kettes számú kamrában a korábbi találgatásoknak és vizsgálatoknak megfelelően valóban II. Philipposz elhamvasztott maradványai, mellette pedig egy női harcos, valószínűleg Athea szkíta király lányának csontjai pihentek, mondta Theodore Antikasz, a kutatócsoport vezetője a Discovery Newsnak.

Amikor a görögországi Verginában először rábukkantak a titokzatos sírra, a régészek meglepődtek a síremlék viszonylagos háborítatlanságán és felszereltségén. Az első, valószínűleg már kifosztott sírban csupán töredékes maradványokra, valamint egy gyönyörű, Perszephonét ábrázoló freskóra leltek a szakértők. A második kamrában nem jártak tolvajok, az értékes ékszerek, ezüst és bronz edények, aranykoszorúk, fegyverek és szobrok mellett talált női csontváznak csak egyes részei maradtak meg, de a férfié hiánytalan volt. A harmadik kamra az előzőhöz hasonlóan háborítatlan volt, számos ezüst edény, valamint elefántcsontból készült domborművek mellett egy fiatal férfi maradványait fedezték fel a kutatók.

A helyszínen talált bizonyítékokra támaszkodva a régészek akkor kijelentették, hogy a második kamrában lévő férfi II. Philipposz, mellette pedig legutolsó felesége, Kleopátra csontjai hevernek, de később más kutatók Nagy Sándor féltestvérével, III. Philipposszal és annak feleségével azonosították a leleteket.

II. Philipposznak meglehetősen komplikált szerelmi ügyei voltak, életében ötször vagy hétszer nősült. I. e. 336-ban lányának menyegzőjén gyilkolták meg, feltehetően korábbi feleségének, Olümpiásznak a parancsára, aki Nagy Sándor anyja volt, de az is elképzelhető, hogy egy, a királyi családot érintő nemi erőszak kapcsán fogadott bosszú okozta az uralkodó korai halálát. A merényletet követően titokzatos körülmények között a király utolsó felesége, Kleopátra is meghalt.

Philipposzt Nagy Sándor követte a trónon, majd III. Philipposz következett, de ő mentálisan nem állt készen az uralkodásra, egy gyermekkori mérgezés következtében - a rossz nyelvek szerint ezt is Olümipiász tervelte ki - ugyanis idegileg teljesen labilis volt, ezért helyette felesége, Euridiké kormányzott. Euridiké i.e. 317-ben csatába vezette a makedón seregeket, de őt és férjét Olümipiász foglyul ejtette, aki III. Philipposzt megölette, míg a királynőt - vélhetően - öngyilkosságba kergette. Az ókortörténészek szerint a királyi párt eltemették, de 4-17 hónap múlva exhumálták.

A nyolcvanas években Jonathan Musgrave, a bristoli egyetem kutatója csapatával rekonstruálta II. Philipposz arcát. 2000-ben a Science magazinban megjelent tanulmány szerint a szemüreg körüli vágás és más, a csontokon talált rendellenesség a hamvasztás miatt keletkezett. A cikk szerzője, Antonisz Bartsziokasz úgy érvelt, hogy az ún. száraz eljárás következtében a hús levált, mielőtt a hamvasztás megtörtént volna, a testet pedig eltemették, később exhumálták, elhamvasztották, majd újratemették.

Ezt az elméletet Musgrave többször is megcáfolta, s a csontokon történt elváltozások mellett kiemelte a kulturális tényezők jelentőségét, mondván, az ókori görögök undorodtak az oszlásnak indult test exhumálásától, ezért sokkal inkább valószínű, hogy Euridikét és III. Philipposzt ugyanúgy égették el, mint Kleopátrát vagy II. Philipposzt - röviddel haláluk után. Musgrave kitartott nézete mellett, szerinte az uralkodót hússal a csontokon égették el, bár Bartsziokasz szerint ez még nem zárja ki, hogy a csontok III. Philipposzhoz tartoznak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár