Netflixes adatptáció miatt vitáznak az az amerikai határvidék mítoszán

(B-J) Laura Ingalls Wilder 1885-ben és a lánya, Rose Wilder Lane 1921-ben (Forrás: WikiCommons)

Laura Ingalls Wilder könyvei az amerikai kultúra legismertebb történetei közé tartoznak. Az 1932 és 1943 között megjelent nyolckötetes sorozat több mint 73 millió példányban kelt el, és világszerte generációk számára határozta meg az amerikai határvidékről kialakult képet. A történetekből készült, Michael Landon nevéhez kötődő televíziós sorozat 1974 és 1983 között futott, népszerűsége pedig évtizedekkel később sem tűnt el: 2024-ben több mint 13 milliárd percnyi megtekintést ért el a streamingplatformokon.

A könyvek Wilder gyermekkorának emlékeiből születtek. Családja Minnesota, Kansas és Dél-Dakota területén próbált új életet kezdeni az 1870-es és 1880-as években. A valóság jóval nehezebb volt a később megteremtett prériidillnél: a család szegénységgel, betegségekkel és időnként az éhezés veszélyével is szembesült.

A könyvsorozat megszületésében Wilder lánya, Rose Wilder Lane is jelentős szerepet játszott. A sikeres újságíró és író segített édesanyjának emlékeit irodalmi formába önteni. Lane egyben a korai amerikai libertárius gondolkodás egyik ismert képviselője volt, így a történetekben hangsúlyosan jelent meg az önállóság, az egyéni felelősség és az államtól független élet eszménye.

Az idilli határvidéki kép azonban hosszú ideig háttérbe szorította a terjeszkedés következményeit. A fehér telepesek előrenyomulása együtt járt az őslakos közösségek földjeinek elvesztésével és erőszakos kitelepítésével. Wilder könyveinek őslakos és fekete szereplőkről alkotott ábrázolása ezért később egyre több kritikát kapott. 2018-ban az Amerikai Könyvtári Szövetség eltávolította az írónő nevét egyik gyermekirodalmi díjának elnevezéséből.

A Netflix új adaptációja ezt az örökséget próbálja újraértelmezni. A készítők együttműködtek az Osage Nemzettel, kulturális tanácsadót alkalmaztak, és az őslakos szereplők történetének nagyobb teret adtak. A megközelítés már a bemutató előtt politikai vitákat váltott ki arról, mennyiben szabad egy klasszikus történetet a mai társadalmi kérdések szempontjából újragondolni.

A Laura Ingalls Wilder művei körül zajló vita jól mutatja, miként változik egy történelmi korszak megítélése az egymást követő nemzedékek szemében. A határvidék története egyszerre része az amerikai önállóság és terjeszkedés mítoszának, valamint az őslakos közösségek kiszorításának, ezért a préri világa ma is az amerikai történelmi emlékezet egyik legvitatottabb területe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma