Nem volt túl sikeres a fedezék mögül használható, görbített csövű német fegyver

A háború folyamán egyre inkább előtérbe került a gyalogság által igencsak kis távolságokból vívott városi harc, különösen a keleti fronton. A házról házra zajló öldöklés során, mint amilyen Sztálingrádban vagy Budapesten is zajlott, a legapróbb helyzeti előny kivívása is rendszerint óriási áldozatokat követelt, mivel a katonáknak a célzott lövés leadásához bizonyos mértékben mindenképpen ki kell bújnia a fedezék mögül.

A német mérnökök újítása arra tett kísérletet, hogy a csőben görbület létrehozásával a biztonságos fedezék mögül is lehetséges legyen célzott lövést leadni. Ehhez egy tükrös célzóberendezést, azaz periszkópot is fejlesztettek az eszköz mellé.

A Krummlaufot eredetileg három változatban tervezték meg: a J (Jäger), azaz gyalogsági változat 30, a P (Panzer), azaz páncélozott járművek számára tervezett változat igen extrém, 90 fokos görbületet adott a csőnek, míg egy harmadik, V (Versuchs), azaz kísérleti kivitel is készült amely 45 (más források szerint 40) fokban hajlította meg a cső vonalát.

A – korlátozott – gyártást csak a 30 fokos változat érte meg, mivel ez igényelte a két kész változatból a kisebbik eszközkészletet. Míg a gyalogsági variánshoz csupán a periszkópra volt szükség, a páncélosok számára tervezett változathoz egy speciális kupola is szükségeltetett, amelyet az adott járműbe kellett illeszteni. Ennek segítségével a személyzet képes lett volna fedezni a harcjármű azon holttereit is, a túl közel merészkedő gyalogsággal szemben, amire a fedélzeti géppuskák nem voltak képesek.

Bár a szórásképet jelentősen rontotta az eszköz használata, a városi harchoz még éppen elfogadható teljesítményt nyújtott: a tesztek során a legenyhébb, 30 fokos görbületű Krummlauf egy 35×35 centiméteres négyzeten belül helyezte el lövedékeit 100 méter távolságból.

A Krummlauf hatékonyságának egyik fő korlátja rendkívül rövid élettartama volt, mivel a lőpor elégéséből keletkező óriási gáznyomás által hajtott lövedéket és a csövet is rendkívül nagy igénybevételnek tette ki a görbület. A 30 fokos változat esetében 300 lövés, a 45 fokos változat esetében mindössze 160 lövés volt a biztonságos élettartam.

Habár zajlottak kísérletek a hajlított csőrész kisebb-nagyobb mértékű perforációjával, hogy a gáznyomást és ezáltal az elhasználódást enyhítsék, ezeknek számszerűsíthető hatása nem volt.

A különös eszközből mintegy 20 000-et rendeltek, de a források alapján mindössze 500 darab került a harctérre, ahol a tapasztalatok szerint meglehetősen gyakran fordult elő, hogy a lövedék az irányváltás során széttört, így darabokban hagyta el a csövet, nagyban csökkentve harcértékét.

Bár nem sorolható a háború sikeres találmányai közé, a Krummlauf kétségtelenül az emberi találékonyság kiváló példája, a fedezék mögüli biztonságos harctéri lövészet koncepciója pedig azóta is foglalkoztatja a fegyvertervezőket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását
• Visszanyerte eredeti színeit Firenze középkori Mária-kegyképe 
• Befejezéséhez közeledik a vajdahunyadi vár átfogó restaurálása
• Botrány zavarta meg a francia királyi nyughely helyreállítását
• Ősi kórokozókat vizsgáltak a grönlandi szemétdombokban
• Visszatérnek Robin Hood eredeti középkori gyökereihez
• Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken
• Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek
• Vadászatok, hadjáratok és reformok cáfolják az idősödő Nagy Károlyról kialakult képet