Nem bánta meg tettét a történelem egyik legnagyobb csalója, Charles Ponzi
2020. február 18. 14:44 Múlt-kor
Korábban
Az első átverések
A későbbi csalólegenda bűnözői karrierje meglehetősen szerény módon indult. 1907-ben a kanadai rendőrök letartóztatták csekkhamisításért, és a következő három évet egy québeci börtönben töltötte.
Manipulátori képességeit jól tükrözi, hogy édesanyjával el tudta hitetni, hogy nem büntetését tölti, hanem csupán a börtönben dolgozik.
Szabadon bocsátását követően ismét törvényellenes tevékenységre adta fejét: öt olasz bevándorlót csempészett át az Egyesült Államokba. Ezzel is lebukott végül, és újabb két évet töltött börtönben, ezúttal Atlantában.
Ponzi következő nagy ötlete 1919-ben támadt: nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó lapot akart indítani, és az ebben megjelenő hirdetésekből megélni. A kezdőtőkéhez azonban banki kölcsönre lett volna szüksége, amelyet azonban rovott múltja miatt megtagadtak neki – személyesen a bank elnökétől kapta meg az erről értesítő levelet.
Az év augusztusában jött a később világhírűvé váló ötlet ihlete: egy spanyol levelezőpartnerétől kapott boríték felbontásakor abban egy nemzetközi postai válaszbélyeget talált.
A bélyeget a spanyol postahivatal adta ki, és beváltható volt amerikai bélyegre. A különféle pénznemek árfolyamingadozása miatt az amerikai bélyeg értéke tíz százalékkal több volt, mint amennyiért a spanyol küldő a válaszbélyeget vásárolta.
Ponzi úgy döntött, kihasználja a rendszert: óriási mennyiségben vásárol fel válaszbélyegeket gyengébb gazdaságú országokban, és erősebb gazdaságú országokban váltja őket értékesebb bélyegekre.
Mivel az átváltási értékeket nem a piac határozta meg, hanem nemzetközi szerződések rögzítették, a terv úgy tűnt, nem ütközik semmiféle törvénybe.
Vállalkozásának a Securities Exchange Company (Értékpapírok Átváltási Társasága) nevet adta, és befektetőket keresett. Ehhez egy csapat ügynököt tanított be, miként adják elő tervét a kiszemelteknek – ők minden befektetett összegből tíz százalékos részesedést kaptak.
A Ponzi által megbízott ügynökök további „alügynököket” vettek fel, akik ötszázalékos részesedésért vállalták a feladatot.
Ponzi üzletének sikere hibás elgondolásra épült. Ahelyett, hogy ügynökeit valóban „bevetette” volna külföldön nemzetközi válaszbélyegek felvásárlására, befektetőit egyszerűen az utánuk következők befektetéseiből fizette ki. Ezt amiatt is könnyű volt végrehajtania, mert sok befektető újra Ponzira bízta „nyereségét”.
A „vállalkozás” gyorsan gyarapodott: első 15 kliense együttesen 870 dollárt fektetett be, hat hónappal később már 20 000 embertől érkezett mintegy 10 millió dollár.
Ponzi az eredeti, Massachusetts államban lévő bostoni irodán kívül New Jersey és Maine államokban is fiókokat nyitott. Nem telt egy egész évbe, mire 40 000 befektetőjének köszönhetően egymillió dollárt is félre tudott tenni magának.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Első világháborús lövészárkokat találtak VIII. Henrik egykori rezidenciájánál
- Első világháborús szellemflotta nyugszik a Mallows-öbölben
- Első világháborús magyar hadifoglyok sírköveit állítják ki Kazahsztánban
- Raszputyin valós és vélt szerepét elemzi Antony Beevor új könyve
- Történészek Trianonról és a nemzeti traumák 21. századi értelmezéséről
- Első világháborús Frommer Stop pisztoly került elő Kecskeméten
- 10:35
- Amikor a baracktolvaj a szomszéd volt - nyári bűnügyek az 1900-as évek Magyarországáról tegnap
- Megtalálták a Sirály I. hordszárnyas hajó roncsát tegnap
- Az ókori elit temetőjét tárták fel egy olasz tésztagyár területén tegnap
- Giotto építtette a most talált középkori védműveket Firenzében tegnap
- Újra megszólalt a kelták félelmetes harci kürtje tegnap
- Középkori falszakaszt fedeztek fel a chesteri vár alatt tegnap
- Britannia legnyugatibb színes mozaikját tárták fel Devonban tegnap





















